Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VI. A RÓMAI EMLÉKEK FELFEDEZÉSE - Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannoniában

Giovanni d'Aragona 1479 decemberében jött Magyarországra. Mátyás király nagy pompával fogadta, mint a megszökött Beckensloer örökében az esztergomi érsekség várományosát. Itt-tartózkodásáról 1480 nyár elejéig van tudomásunk. A királyi pár kíséretében volt Budán, Visegrádon és Tatán. A környezetében lévő humanisták aligha maradtak el a kirándulásokról. Feliciano itineráriumát gyűjtéséből rekonstruálhatjuk.

28 Budáról származik legtöbb fölirata. Sokat talált még eredeti helyükön, másokat beépítve látott. Nagyméretű sírköveket másolt le a Magdolna-templom padlózatáról és a Szent János-templomból.

29 Némelyiket ő előtte már Giustiniani is látta. Tétényben akkor még rommező volt, „urbs devastata", írja róla.

30 A szembenfekvő Csepel-szigeten is talált föliratos követ.

31 A Duna partján, a hévizek forrásvidékén bukkant rá, valószínűleg még az eredeti fölállítási helyén egy nimfáknak szentelt kultuszkőre. Ennél megjegyzi, hogy ilyet sokat találtak e tájon, és azokat Mátyás király a várba, a lakosztálya elé vitette.

32 (E megjegyzése alapján tette Mommsen „Antiquus" útját Mátyás király idejére.) A közfürdőben is római követ másolt, egy mérföldkő volt ide beépítve.

33 Az óbudai apácák kolostoránál két föliratot talált.

34 Forráshelyül említi még a Szent Jakab- és a Szentháromság-templomot.

35 Egy amfiteátrum bérelt helyének fölirata egy melegvizű tó melletti falba volt rögzítve.

36 Itt a tónál megemlíti, hogy a benne lévő halak teljesen élvezhetetlenek. Látta még Aquincumnak (a kortársakkal együtt ő is Sicambriának nevezi) a Dunáig húzódó falait.

37 Halászok húztak ki a Dunából ottlétekor egy háromoldalú rézgerendát, amelynek szélessége egy láb, hosszúsága négy könyök volt. Mindkét végén fogantyú volt bronzból görög fölirattal.

38 Egy-egy követ másolt le Solymáron, Szentendrén és Komáromban.

39 Győrben a székesegyház faláról lerajzolta az oda beépített követ.

40 De ugyanott látott két szabadon álló síremléket is.

41 Tatán, ahol hosszasabban időzhetett, igen sok följegyzésre méltót talált. A vár előtt egy igen szép síremléket látott.

42 De volt ilyen a ferencesek templomában is.

43 Ugyanott lerajzolt kétféle római téglát, mert ilyenekkel volt kikövezve a kolostor.

44 Megcsodálta azt a tizenkét istent ábrázoló oszlopot, amely egy templomba volt beépítve és ma is páratlan kincse a múzeumnak (VI-3.)45 E különösen szép oszlop és egy diadalív töredékéből arra következtetett, hogy ott valaha talán egy igen nagyméretű palota állhatott.

46 Siklós a legtávolabbi hely, ahol gyűjtőútján járt.

47 Feliciano leírásaiból több tanulság is adódik. Mint a Ciriaco-iskola többi követője, ő is a föliratot viselő kövekre figyelt elsősorban. A tatai oszloptól eltekintve, más műalkotást nem írt le olyat, amin nem talált írást. Figyelemre méltó az is, hogy az antikvitás iránti rajon3. kép: Felice Feliciano pannóniai föliratgyűjteménye