Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - Rajzok és sokszorosított grafikák
153. Liszt Ferenc arcképe, 1887 Portrait of Ferenc Liszt, 1887 Rézkarc, papír; 370x280 mm Felirat: „Őszinte tisztelettel ő Ecc.-ja Hegedűs Sándor úrnak Rippl-Rónai. Liszt Ferencz arcképe halála előtt pár héttel Parisban, Munkácsynál. Rónai" 1 , j. I.: Munkácsy MNG Grafikai Osztály ltsz.: 1955-4492 Proueniencia: a Fővárosi Képtár vásárlása dr. Zsindely Sándortól 1953-ban (ltsz.: F. K. 10.610). A Szépművészeti Múzeum 1955-ben átvette. A Szépművészeti Múzeum is őrzött egy felirat nélküli példányt 1928-2040-es leltári számon. Kiállítva: 1888 Műcsarnok 279.; 1896 Ezredéves Kiállítás 1170.; 1898 Országos Képtár 27.; 1900 Párizs 243.;1900 Rippl 173.; 1905 Rippl 189.; 1906 Rippl 197.; 1920 Rippl Kaposvár 30.; 1928 Rippl 40.; 1986 Zenetudományi Intézet: Liszt hangversenyek Pest-Budán (kat. n.) Irodalom: Budapesti Napló. 1899. 12. sz. 108.; Vásárlások: Rippl Rónai különkiállításán. Művészet. 1903. 77.; Rippl-Rónai 1911. 36.; Pewny 1940. 12., 62., 112.; Berend 1955. 134.; Genthon 1969. 134.; Aknai 1971. 19.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/1160; MNG Adattár, ltsz.: 5118-1-6, 4813 A lap Munkácsy Mihály festménye után készült (MNG 2820). A tüzvészkárosultak javára kiadott Segítség című albumban jelent meg 1887-ben. 1900-ban Párizsban ezüstéremmel - Médaille d' Argent de Gravure - tüntették ki. Rippl nem említi Emlékezéseiben, hogy Münchenben kitől tanulta meg a rézkarc technikai alapjait. Első lapjai még a Herterichnél töltött időből származnak. Ezek portrék, a ceruzarajz technikájára utalnak és jelzik, hogy a müncheni akadémiai oktatás sem jutott túl a múlt század végén a reprodukciós grafika szintjén. Rippl az ábrázolt hírnevének köszönhette, hogy 1887-ben számára a .Vallás és Közoktatásügyi miniszter úr...500.-Frt összeget engedélyezett, kiválóan a rézkarcz művelése ajánltatván figyelmébe". Az ezredéves kiállításon Wekerle Sándor már mint „Rippl Rónai József metszőt Parisban" a kiállítási éremmel tüntette ki. 2 A lap elkészítése nem volt egyszerű, Rippl nem találkozott Liszttel személyesen Munkácsynál, és a lappal sem volt szerencséje. Szüleinek a készülő rézkarcról levélben panaszolja: „Apropos: ezen Liszttel fene kevés eredményt értem még el, sőt snassz komiszkodások is adták elő magukat..." 3 Munkácsy valószínűleg Rippl anyagi helyzetén kívánt segíteni, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a festmény után rézkarcot készíthessen. Ezzel egyben a képet is népszerűsítette. Munkácsy 1888. június 14-én Lamalou-ból írt levelet Szmrecsányi Miklósnak. 4 A címzett figyelmébe ajánlja Rippel [sic!] „fiatal hazánkfiát", aki Liszt portréját rézkarcba metszve küldi, remélve, hogy a Társulat el fogja fogadni műlapként. 5 Az értékesítés nem ment könnyen. Keleti Gusztávnak írja Rippl: „Még a mai napig is a nyakamon van 20 példányjapán papírra nyomott Liszt rézkarc, hogy a Társulatnak mi kifogása lehet ellene - igazán nem értem." 6 1913-ban, amikor a Szépművészeti Múzeum a berlini Photographische Gesellschaft által New Yorkban rendezendő grafikai kiállításra gyűjtött anyagot, Rippl-Rónai addig elkészült 11 rézkarcát küldte be a tervezett kiállításra. A kiállítás létrejöttéről több adatunk nincs. Rippl-Rónai a későbbiekben nem készített több rézkarcot. Sz. K. 1 Hegedűs Sándor (Kolozsvár, 1847-Budapest, 1906): konzervatív politikus, főrendiházi tag, 1899-1902 között kereskedelemügyi miniszter. 2 A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter levelei Rippl-Rónainak 1887 február 22., 1896 november 1. MNG Adattár, ltsz.: 5118-1-6. 3 Rippl-Rónai József levele apjának Párizsból 1888. szeptember 30-án. Genthon 1969. 135. 4 Szmrecsányi Miklós (Daróc, 1854 - Budapest, 1936) jogász, művészeti író. A Közoktatási Minisztérium Művészeti osztályának vezetője, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára. 3 Magyar Művészeti Adattár és Ereklyetár (MMA), őrző: MNG Adattár, ltsz.: 4356/4. 6 Berend 1955. 134.
