Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Bakó Zsuzsanna: A történelmi téma jelentkezése és alakulása a nagybányai festők munkásságában
A történelmi téma jelentkezése és alakulása a nagybányai festők munkásságában BAKÓ ZSUZSANNA A z 1890-es évek változást hoztak a politikai és kulturális életbe. 1890-ben megbukott Tisza István, a Szabadelvű Párt elnöke, miniszterelnök. Bukásának legfőbb oka az volt, hogy tekintélye teljes latbavetésével sem sikerült elérnie, hogy az évtizedek óta száműzött Kossuth Lajos megkapja a magyar állampolgárságot. Heves viták zajlottak a parlamentben a hadsereg tisztikarában kötelezővé tett német nyelv használata körül. 1894-ben meghalt Kossuth Lajos, temetésén a kormány nem képviseltette magát, a lakosság tüntető részvétele viszont egyértelmű jelzést adott arról, hogyan vélekednek a kormány politikájáról. A kedélyeket a nemzeti függetlenség ügye kavarta fel. A nemzeti lét- és identitástudat kérdései egyébként is előtérbe kerültek, mivel az ország intenzíven készült a honfoglalás ezredik évfordulójának, a millenniumnak megünneplésére. Az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács 1895ben, a millenniumra való készülés jegyében pályázatot írt ki történelmi témájú képekre. 1 A témákat meghatározták. Új színt képviseltek az új generáció, nevezetesen a müncheni Hollósy-kör - a későbbi nagybányai művésztelep - tagjai, akik addigi festői működésükkel jelezték, hogy a hagyományos akadémiai szellemtől eltérő stílusban festenek. A festménypályázatra a Hollósy-kör művészei közül négyen jelentkeztek egy-egy képpel, de az elkészült művek közül valójában csak kettő tekinthető történelmi festménynek, Thorma János Aradi vértanúk és Iványi Grünwald Béla TV. Béla hazatérése című műve, Hollósy Simon Huszt című alkotása tájkép, Csók István Báthory Erzsébeté pedig kosztümös zsánerkép. A festménypályázat és a millenniumra való készülődés felkeltette a művészek érdeklődését a történelmi téma iránt, és néhányuk esetében ez a vonzalom tartós maradt. Míg Réti Istvánnál és Iványi Grünwald Bélánál csak fel-felbukkant az életműben, Hollósy Simon és Thorma János évtizedeken át foglalkozott ugyanazzal a témával. A nagybányai művészek témaválasztásait figyelve kitűnik, hogy igen kedvelt volt körükben a nemzeti függetlenségre világosan utaló 1848-as téma, hiszen az általuk készített összesen tizennégy történelmi tárgyú kép fele az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos. 2 Azért is érdekes a témakör felbukkanása náluk, mert a század második felében a forradalom eseményeit szinte egyáltalán nem, vagy csak elvétve örökítették meg festményeken. Ugyanez vonatkozik a jelesebb személyiségeket ábrázoló arcképekre is. Kossuth- és Széchenyiportré alig készül ekkor, de az egyik legjelentősebbet, Kossuth Lajos portréját éppen Réti István festette - bár jóval később -, 1931-ben. Nyilvánvaló tehát, hogy a nagybányaiak a történeti festészet Habsburg-ellenes ágához csatlakoztak, s ebben minden bizonnyal szerepet játszott szembehelyezkedésük és évekig tartó küzdelmük a Benczúr Gyula és a „Műcsarnoki festők" által képviselt irány vonallal. 3 Thorma János, 1896 János Thorma. 1896 (MNG Adattár I Archiv I Archives)
