Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MOJZER MIKLÓS: A festő hagyatéka, ahogyan ma látjuk

ratt und laus des erwirdigen hern des pharers yn den Kirchen der heiligen Sandt Katherin in unsser lieben frawen Capellen und mit aller gerech tikéit mich zu bestaten. Item zu dem ersten los ich zu der Kirchen Sandt Katherein in der Schebnicz fl. 10 und eynen yeden priester di do standt haben in unsserer mittel fl. 1. das si gott vor mich wolden pitten. Item mer los ich fl. 50 zu peklaidung armen leutt. Item zu dem Kloster andere Kirchen des heiligen Sandt Nicolai zu der process und mess des heiligen leichnams auff II. iar fl. 20. Item das man auff meynen grab alle tag pis auff ain iar mit II aber IUI knaben ain salve los singen dor vir sol dem Schulmeister pezalt werden. Item in das spittal der heiligen Elisabeth zu almos armen leuten los ich fl. 5. Item meyner tochter dorothea los ich fl. 200 und eynen pecher und las si frei aller schult. Dy si mir schuldich ist mir zampt yrem man. Sunder di schult di pringt fl. 200 und 56 fl. das si vorpas noch meynen guttern nicht zu frogen habe. Item dornoch los ich meynen sunen Petro und Paulo eynen yeden fl. 300 und dy II grossen silberin Kopp und yedleichen eynen pechern und meynen II sunen vorgenant einen iedem zu eynen tisch silberein leffel... und das selbig sollen nemen di Testamenter in die Kirchen das behaldende pis das erwaysen müssen. Szo aber eyner aus meynen sunen stirbe vor der zeit so sol das genanthe gut auff den andern erben und pesiczen di helfft deselbigen gutten. Item di andere Helfft las ich in di gewld und Hemd der Testamenter aus zu teilen das selbig zu Kirchen kloster und armen leuten Noch dem als si am aller pesten mögen erkennen noch meiner seien selikeit. Item dem Thoma Koler meyner Hausfrawen vater los ich fl. 5. Item meynem .... Valter Fleischer los ich auch fl. 5. Item dem Michael Schneider von Kerpen der alden schult halben di er mir schuldig ist los ich im fl. 40. Item vorpas ich meiner Hausfrawen M und meynen Kindern den II. sunen den halben teil den ich in dem Handel hab mit dem Nicoiao Faulhering und mit dem Wolfgango und dy Meysser Mayerhoft ackerlandt Wipmeth und Weingarten und alles silberein geschmeid und alle gutter peweglich und unpeweglich las ich meynen Erlichen weib und Hausfrawen und meynen kindern und all dy wein in dem Keller. Item dem garten hinder dem Kloster los ich zu dem Kloster oder Kirchen des heiligen Sandt Nicolai. Item den II. sunen des Michael goldschmids petro und Andrea eynem yeden f. 25. Item meynen Knecht Lorencz los ich fl. 10. Item zu der Kirchen unser lieben frawen fl. 40. (Selmecbánya város levéltára, II. 891. [egykor MOL]) Eszerint a végrendelkező összesen 115 forintot hagyott egyházi (és kórházi) célra, a családja tagjainak (256 forintnyi tartozás-elengedéssel) összesen 1051 ft-ot, míg másoknak összesen 105 forintot. Ez az összeg csak készpénzként tekintve 1271 forint, az ingóságokat és ingatlanokat, valamint a vállalkozási részesedést nem számítva - Selmecbányán is a nagy magánvagyonok egyike. A posztókereskedelemben annyira érdekelt Veit Stoß barátjának és rokonának, Christoph Scheurlnak öccse, Valentin, aki prémekkel kereskedik, Selmecbányán hal meg 1495-ben. (JAEGER, A.-PUCHNER, O.: Veit Stoss und sem Geschlecht. Neustadt/ Aisch 1958,50.) Mint nürnbergit, Andreas Hillebrand bizonyára ismerte, s mint kereskedő, kapcsolatban is lehetett vele. A nürnbergi Hillebrandok közül Hans 1508-ban Veit Stoß Máriaés Szt. János Evangélista-szobrának megrendelője volt (LOSSNITZER, M.: Veit Stoss. Die Herkunft seiner Kunst, seine Werke und sein Leben. Leipzig 1912, 110 és Anh. II. Nr. 115.; JAEGER, A.- PUCHNER, O. i. m. 75.). Valószínűleg a nürnbergi Haller-családdal - és így a budaival is - rokon a Selmecbányái „Haller", akinek a házában lakó „Jákob", „Mertn" és „Jorg" 8-8 forint adót fizetnek s ő maga 7 ft-ot (Selmecbánya város levéltára, III, 62. [egykor MOL]). Nürnbergi továbbá Andreas Hillebrand kortársa, „Simon groff Conradt" selmeci kamaragróf is. - A nürnbergi Koler-család Krakkóba elszármazott tagjáról, Johannes Koler ötvösről 1471-ből tudunk, aki felesége révén rokona a Brenner-családnak s közelebbről egyelőre nem ismert rokoni kapcsolatban állt Veit testvérével, Matthias Stoßszal, valamint rokona a nürnbergi-krakkói Prennereknek, akiknek feltehetően magyarországi ága a Selmecbányái Prenner-család. (JAEGER, A.- PUCHNER, O.: i. m. 47, 78). Thomas Koler, a nürnbergi festő egyelőre számomra nem ismert módon rokona lehet a Koler-kereskedő-családnak, akik közül Christof Koler (1483-1536) ösztönzésére fordítja le Joachim Camerarius Dürer Proportionslehrejét latinra 1532-ben; fia, Paul Koler Dürer rajzainak első név szerint ismert gyűjtője. Christoph Koler 1522ben született Hans nevű fiának Dürer a keresztapja és felesége a „gefatterin"-je; ahogy keresztapja az 1525-ben született Albrecht Scheurlnak is (HIRSCHMANN, G.: „Albrecht Dürers Abstammung und Familienkreis." in: Nürtiberger Forschungen 15 [1971], 35-51.). Thurzó lános pedig a nürnbergi fém- és bányászati mérnök Hans Kolernek a segítségével és részvételével szervezi meg 1496-ban a besztercebányai, goslari, mogilai és olkuszi bányákat és hutákat (STROMER, W V: „Nürnbergs Wirtschaftliche Lage im Zeitalter der Fugger." in: Nürnberger Forschungen 15 [1971], 2-19). Thurzó János Stoß krakkói oltárának a „Bauherr"-je. 8 MOJZER, M.: „»Vir clarissimi ingenii Joannes Galer de Glogovia maiori...«" in: Seminaria Niedzieckie-Niedzica Seminars III. Krakow 1988, 69-77. 9 PTASNIK, J.-FRIEDBERG, M.: Cracovia artificum II. Krakow 1948, 368. 0 Lásd 7. jegyzet. 1 „Magnum altare Beatae Mariae Virginis in medio eiusdem. A dextris statua S. Catherinae, a sinistris S. Barbaráé Calicem gestientis, in quo est hostia argentea reliquas (sic? inkább s=e) 8 antiquae formae, Idem Altare pulchre ornatum, tabulatum, Tabernaculum Novum, in vertice ejusdem nomen Jesu in Cupro. Habet praeterea varias imagines pro ornamento eis lamina deargentata no. 8. Canon cum tabulis lateralibus similiter talis. Pacificale argenteum. Crucifixus 1. ligneus deauratus Portae Tabernaculi affixus, Candelabra pro venerabili 2 cuprea. 2 stannea ante gradus altaris 2 lignea candelabra deaurata, ex utroque latere Altaris antependium Unum." (MOL, Helytartótanács levéltára, Acta Cassae Parochorum, Dioec. Strig., Fase. 139, 1776 - a „Relatio die 22 7bris A° 1776"-hoz csatolva Selmecbánya, Visitatio Ecclesiae Schemnicziensis A° 1692 l

ae July - Bónisné Wallon Emma olvasatában) (Kiadva: Acta Cassae Parochorum 6. Szerk. HENSZLMANN L. Budapest 1976, 385-386.) Az oltár (és a templom) 1713. július 10-én: „Ecclesia haec magnifica aedificata ex Lapidibus zelo et sumptibus piorum Catholicorum et Urburariorum Anno 1491, dedicata est Honori Sanctae Catherinae Virginis et Martyris, cujus Dedicatio celebratur Domenica III. post Pascha. Tectum habet cupreum, Sanctuarium, Sacristiam et totum corpus artificioso fornice obductum, Cathedram lapideam, Altare majus in medio cum statuis tribus, videlicet: Beatae Mariae Virginis Jesulum manibus tenentis, Sanctae Catharinae et Sanctae Barbaráé exornatum, reliquum vero corpus Altaris antiquo opere artificiosissime sculptum, altaria minora a lateribus habet quinque..." (Budapest, MOL, Magyar Kamara Archívuma, E 152, Acta Jesuitica, Res. Schemn., Ease. 1., Fol. 39-42, Num. 16. - Gyéressy Béla leírásában: MTA, Művészettörténeti Kutatóintézet, Levéltári Gyűjtemény, A-I-16, 0157801582) A főoltár és oltárok megőrzése a lutheránusoknak köszönhető. 1566-tól 1672-ig övék volt a templom, 1678-től 1683-ig újra, 1703-6 között is, és a jezsuiták tabernákulumot helyeztek el az oltár előtt (talán a leírás előtt alig hat évvel). A fenti leírásnak felel meg az esztergomi Prímási Levéltárban őrzött vizitáció szövege is (PL, AEV Canonicae Visitationes, Lib. 15/A). Az oltárt 1726-ban bontják le és 1727-ben Sternbach kamaragróf több mint 1320 rajnai forint hozzájárulásával építik helyére az új, barokk főoltárt (lényegesen kevesebbért, mint az előző évben az ugyancsak az ő költségén emelt barokk főol-