Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SZABÓ László: Iskolai szemléltető képek 1872-ből

4 A Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Miniszternek az Országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben. In: Eötvös 1976, 427-494. 5 Gönczy Pál (Hajdúszoboszló 1817-Karácsond 1892). Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus.Debrecen 1969. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 11.); Felkai 1979, 201-202. 6 Lásd Eötvös 1976, 446-469. 7

A Néptanítók Lapja többször is foglalkozott a szemléltető oktatás szükségességével és módszertanával: 1872 (V.) 176-177, 208-209; 1873 (VI.) 225-228, 241-209. A Néptanítók Lapját Eötvös József alapította. A minisztérium hét nyelven adta ki és a néptanítókhoz ingyenesen juttatta el. 8 A miniszteri levélhez csatolt tematikából tudjuk, hogy a szemléleti képeket a népiskolai beszéd- és értelemgyakorlatokhoz szánták. Nagy László a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz írott vezérkönyvét (1869) hét nyelven adták ki. Lásd Eötvös 1976, 467. 9 Újházy Ferenc kinevezésének okmányait az Újházy-hagyaték őrzi. MNG Adattár 1822/1925; 1824/1925; 1826/1925; 10 A Pauler leveléhez csatolt kézírásos tematika az Újházy-hagyatékból. MNG Adattár 1833/1925 ltsz. A beszéd- és értelem gyakorlatokhoz tervezett szemléleti képek leírása: „1., Egy fölszerelt iskolai terem a szükséges bútorzattal /.padok, asztalok, régiek, újabb javítottak:/ /táblák/ gyermekcsoportozat, tanító a tábla mellett... egy kis iskolai belső életkép (Telepi Károlynak ajánlva.) 2., Iskola épület külseje, udvar, háttérben kert, tornázó gyermekek. A tanító a gyermeket fogadja. Iskolai külső életkép. (Orlai Petrics Somának ajánlva.) 3. Szülei ház két mezőre osztva: a. , alföldi lak, udvar családdal, alkonyi jelenet, midőn munkáról érkezik haza; b. , felföldi lak, udvar reggeli jelenet, munkára induló csoport. (Székely Bertalannak ajánlva.) 4., Bútorozott szoba a köznépnél szokásos berendezéssel és családi életképpel. (Újházy Ferencnek ajánlva.) 5., Egy parasztudvar gazdasági fő- és melléképületekkel, eszközökkel, két mezőre osztva: a. , alföldi udvar kilátással a szérűskertre; b. , felföldi udvar a Csűrre való kilátással, mindkettőben foglalkozó csoport népviseletben s egy két házi állat. (Orlai Petrics Somának ajánlva.) ff., Kert ősszel: virág-zöldség- és gyümölcsös kert, foglalkozó vagy játszó női és gyermek csoport; kertészeti eszközök; kerítésül eleven sövény. ( Újházy Ferencnek ajánlva.) 7., Házi állatok, nevezetesen a kutyák több hazai fajta egy erdészlak köré csoportosítva - macskacsalád... (Jakobey Károlynak ajánlva.) 8., Szarvasmarhavásár, hol a hazai különbféle marhafajok, bika, ökör, tehén, borjú, bival legyen csoportosítva, az eladó és vevő nép saját viseletében. (Than Mórnak ajánlva.) 9., Tehenészet különbféle fajok- és csoportosulatban, szabadon és istállóban, fejés, itatás - a cselédek hazai népviseletben. (Lötz Károlynak ajánlva.) 10., Lóvásár, pendendja a 8. képnek különbféle fajok és vásári közönség életkép, melyből a czigány kupecz ne hiányozzék. (Lötz Károlynak ajánlva.) 11., Nyitott istáló lovakkal, kívül lószerszámok, kocsi... a háttérben szabad ménes a Csikóssal. (Lötz Károlynak ajánlva.) 12., Juhászat két mezőre osztva: a. , alföldi kép, juh, szamár, juhász, komondor; háttérben legelésző nyáj; b. , felföldi kép, kecske, sajtkészítés - éietkép{Szemlér Mihálynak ajánlva.) 13., Disznófajok bemutatva egy sertésvásárban különféle disznójelenetek, csoportok; laczikonyha, kofák, hentesek. Háttérben tölgyes és makkolás. (Klimkovits Bélának ajánlva.) 14., Baromfi j : majorság :/ udvara nálunk tenyésztett fajok /.lúd, pulyka, récze, tyúk, galamb:/ különbféle csoportokban, kot/ók, csibék, ólak -ápoló nőszemélyek. (Székely Bertalannak ajánlva.) 15., Az ember két mezőn a. . Egész meztelen alak, kép és váz; b. . Az emberi test főrészei: agyérzék szervek, légző emésztő szervek, szív, máj, lép stb. (Székely Bertalannak ajánlva.) 16., Község a piacz körül: templom, iskola, községháza, boltok, vendéglő, utasok, kocsik stb. (Keleti Gusztávnak ajánlva.) 17., A földmíves összes foglalkozása bemutatva négy évszaki életképben támpontul a II. osztály olvasó könyve megfelelő évszaki leírásának is. Első kép tavasz: földmíves foglalkozása tavasszal: szántás, vetés, kertcsinálás s.t.b. (Than Mórnak ajánlva.) 18., Második kép nyári foglalkozás: kaszálás, kapálás, aratás, cséplés... (Szemlér Mihálynak ajánlva.) 19., harmadik életkép őszi foglalkozás: Vetés, gyümölcsszedés, kukoriczaszedés, szőlő szüret. (Orlai Petrics Somának ajánlva.) 20., Negyedik életkép téli foglalkozás: istállózás, trágyázás, sertésölés stb. (Jakobey Károlynak ajánlva.) 21., Vízimalom belseje, külseje, molnárcsalád, őrlők; háttérben többfajta malmok j: szél-, száraz malom sat: (Telepy Károlynak ajánlva.) 22., A falu kovácsa műhelyében, mellette kerékgyártó, mindkettő segédeivel főbb szerszámaival, gyalupad, eszterga. (Szemlér Mihálynak ajánlva.) 23., Épülőfélben levő ház állványokkal, kőmívesek, ácsok és apró mívesekkel, szerszámok épületanyagok. (Keleti Gusztávnak ajánlva.) 24., Két mezőn a., fazekasműhely, korongja, kemenczéje és főbb szerszámaival, b.. Takács dolgozva szövőszékén - főbb eszközei. (Telepy Károlynak ajánlva.) 25., Kisvárosi vásárban kézművesek sátrai: szűcs, szabó, szűrszabó, csizmadia, fésűs, kötélverő stb. saját árúival - mézeskalácsos. Életkép népviseletben. (Újházy Ferencnek ajánlva.) 26., Konyhai életkép: kenyérsütés, főzés, megfelelő konyhai eszközök, sürgő nőszemélyzet. (Klimkovits Bélának ajánlva.) 27., A helység határa a falúvégén kezdve: czigány putrik, határra vezető út, melyet vasút szeg át rajta gőzös, szántók, rétek, hegyek, távol folyó, rajta gőzhajó. Tájkép. (Than Mórnak ajánlva.) 28. Gyümölcsfák: őszi kép két mezőn a., Almafa és megfelelő cserjék, lehullott gyümölcs, b., Körtefa megfelelő kissebb cserje, tán birs gyümölcscsel.(Újházy Ferencnek ajánlva.) 29., Gyümölcsfák /:2:j ismét őszi kép két mezőn: a.. Szilvafa, kökény, alatta gyümölcs, távol aszaló; b.. Nyári és őszibaraczk, mando/a... gyümölcs és távol redelyzet (Újházy Ferencnek ajánlva.) 30., Gyümölcsfák 1:3:/ két mezőn: a.. Diófa és mogyorófa mindkettő rakva gyümölcscsel; b., Szelidgesztenye, naspolya, som... háttérben gesztenyesütés. ( Újházy Ferencnek ajánlva.) 31., Zöldség piacz minden veteményfajból /.káposzta, karaláb, karfiol, murok, petrezselyem, czékla, hagyma, zeller, paradicsomalma, ennivaló tök, borsó paszuly stb. Árusok, vevők népviseletben. (Székely Bertalannak ajánlva.) 32., Virágtárlat a nálunk kedvelt virágokból, cserepekben, bokrétákban /.rózsák, szegfüvek, rezeda, pefargoniák, liliomok, őszirózsák, verbénák, császárszakáilak stb:/ (Újházy Ferencnek ajánlva.) 33., Gyümölcstárlat a legjelesb hazai fajokból festői csoportozatokban. (Újházy Ferencnek ajánlva.) 34., Tölgyfa környezetével; alatt galy, makk, levelek egy tölgycsemetén; továbbá gubacs, maga a gubacsrovar. Háttérben cserhántó munkás. (Keleti Gusztávnak ajánlva.) 35., Fenyő, fenyves, háttérben a fényű feldolgozása, fűrészmalom, tönkek, deszkák, léczek, zsendely, fausztatás körül áfonya. (Telepi Károlynak ajánlva.) 36., Nyír, nyires, feldolgozás: seprű, abroncs, kanál; szamócza, gomba, talán lappangó róka stb. (Klimkovits Bélának ajánlva.) 37., Bükk, gyertyánfa, megfelelő cserje az arányokért szénégetés /.mil/ye, karám, teknő, villa, lapát készítés sat.:/ (Keleti Gusztávnak ajánlva.) 38., Tájkép mocsáros vidék, vízi madarak, tói halászat, vizi növények, nád, gyékény, sás, itt ott fűz csigolyavesszőszedés. 39., Égi tünemények: fellegek, nehéz idő. Zivatar, villámlás, menykócsapás sat. (Lötz Károlynak ajánlva.) 40., Esti kép: holdvilágította temető virágbokrok és szomorú fűzzel. (Székely Bertalannak ajánlva.)" 11 HoferTamás: „A népi kultúra" örökségének megszerkesztése és használata Magyarországon. (Vázlat egy kutató vállalkozásról). In: Népi Kultúra és nemzettudat. Tanulmánygyűjtemény. Budapest 1991, 7.