Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás

i. Lipótvárosi Kaszinó-díj A Lipótvárosi Kaszinó a 80-as évek második felétől kezdve játszott nagyobb szerepet Budapest jómódú polgárságának életében. A kilencvenes években tagjai közé sorolhatta Wekerle Sándor külügyminisztert, elnöke pedig a századfordulón Falk Miksa majd Bánffy Dezső-a Képviselőház elnöke-volt. Élénk működést fejtett ki a Kaszinóban - akárcsak a Képzőművészeti Társulatban - Wahrmann Mór képviselő is. A Kaszinó számos jótékony célú gyűjtést indított, s csakhamar a művelődés pártolásában is kitűnt: az irodalmi, zenei és képzőművészeti élet pártfogására egyaránt alapított díjakat. Első ízben 1 900 elején ítélte oda egy külön e célra alakult pályabíróság a Kaszinó 1000 forintos művészeti díját. Tagjai Bäsch Gyula, Karlovszky Bertalan, Zala György művészek, Keszler József újságíró és Ormódi Vilmos műbarátok voltak. Az 1900. évi téli kiállításra ismét meghirdették a Lipótvárosi Kaszinó-díjat azzal a fontos szervezeti változtatással, hogy a pályabíróságot a Magyar Képzőművészek Egyesületének három és a Lipótvárosi Kaszinó négy tagja alkotja. A Lipótvárosi Kaszinó-díját a század első évtizedeiben minden esztendőben kiadták, és úgy tűnik, szinte kizárólag modern mesterek, köztük a nagybányai festők érdemelhették ki. S. K. A LIPÓTVÁROSI KASZINÓ-DÍJ (1000 KORONA) NYERTESEI: 1900 Iványi Grünwald Béla: Isten kardja (olajfestmény) 1900 Réti István: Öreg honvédek (olajfestmény) 1901 Fényes Adolf: Öreg ember (olajfestmény) 1 902 Ferenczy Károly: Márciusi est (olajfestmény) 1 903 Thorma János: Október elseje (olajfestmény) 1904 Márk Lajos: „... és részegedjetek meg szerelmeseim" (olajfestmény) 1905 Csók István: Atelier-sarok (olajfestmény) i. Preis des Leopoldstädter Kasinos Das Kasino des Stadtteils Leopoldstadt (Lipótváros) spielte seit der zweiten Hälfte der achtziger Jahre eine zunehmend wichtige Rolle im Leben des vermögenden Bürgertums von Budapest. In den neunziger Jahren zählte es den Außenminister Sándor Wekerle zu seinen Mitgliedern, um die Jahrhundertwende standen ihm Miksa Falk und dann Dezső Bánffy, Vorsitzender des Parlaments, vor. Eine rege Tätigkeit entfaltete im Kasino - wie auch in der Gesellschaft für Bildende Kunst - der Abgeordnete Mór Wahrmann. Das Kasino regte zahlreiche Sammelaktionen zu wohltätigen Zwecken an und tat sich bald auch in der Förderung der Kultur hervor. Es stiftete verschiedene Preise zur Unterstützung des literarischen Lebens, des Musik- und des Kunstlebens. Der Kunstpreis von 1000 Gulden wurde 1900 zum erstenmal vergeben. Die für diesen Anlaß aufgestellte Jury bestand aus den Künstlern Gyula Bäsch, Bertalan Karlovszky und György Zala sowie aus dem Journalisten József Keszler und dem Kunstfreund Vilmos Ormódi. Zur Winterausstellung des Jahres 1 900 wurde der Preis des Leopoldstädter Kasinos wieder ausgeschrieben, allerdings mit dem organisatorischen Unterschied, daß der Ungarische Künstlerverein drei seiner Mitglieder und das Leopoldstädter Kasino vier seiner Mitgliederin in die Jury entsandte. In den ersten Jahrzehnten unseres Jahrhunderts wurde dieser Kunstpreis in jedem Jahr vergeben, und zwar fast ausschließlich an Künstler der modernen Richtungen, darunter an viele Meister der Schule von Nagybánya. K. S. II. 4L 1. RÉTI ISTVÁN (1872-1945) Öreg honvédek (Honvédtemetés) 1899 Alte Honvéds (Honvédbegrabnis) 1899 olaj, vászon; 1 96 x 226 cm j. f. j.: Réti NB 1899 Lyka Károly visszaemlékezése szerint az Öreg honvédek című képét Réti egy valóságban átélt jelenet nyomán festette meg: a nagybányai temető felé járva találkozott a szabadságharc honvédéi közül néhány öreg veteránnal, amint elhunyt társuk temetéséről távoznak dobszóra, meg-megrogyó léptekkel. Réti meghatódása érthető, maga is nagybányai volt, családtagjainak sírjai is ott húzódtak meg, talán ismerhette is a menet néhány tagját. Egy életre szóló élménye volt az is, hogy Lyka Károllyal együtt jelen lehetett Kossuth halálos ágyánál. A nagybányai festők fokozódó megbecsülését jelzi, hogy Réti művének ítélték oda a Lipótvárosi Kaszinó díját. Noha egyes kritikusok szerint a honvédek efféle „toprongyos" ábrázolása kiábrándító volt, a képet már a kiállítás előtt megvásárolták az illetékesek a Szépművészeti Múzeum számára. A Lipótvárosi Kaszinó következetessége a modern festők támogatása terén úgy tűnik, ez esetben is a francia műveltségű Keszler József befolyásának volt köszönhető.