Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Táblaképek és faszobrok

I-8b I-8a (a 2008-as restaurálás előtti állapot) szereplő János evangélista ábrázolásával a téma régi ikonográfiái hagyományához tért vissza, és nemcsak ezzel, de a kép jobb felső sarkában látható, keresztet hordó harcos angyallal is bővítette a kompozíciót. Az utóbbi ugyancsak Dürer Apokalipszis-sorozatából származik, mégpedig A szörny a bárány szarvával előjön a vizekből című metszetről. A művész képes volt a düreri előképeket festőileg adaptálni, sőt gazdagítani. A kép bal alsó sarkában ülő János evangélistát a mögötte lévő hegy kontúrja térben elválasztja a víziótól. A sárkány mögött, a meredeken emelkedő, egyre világosabb sziklák és a János mögötti hegy, melyek Dürernél hiányoznak, ék alakú kompozíciót alkotnak, mely a Szüzet közrefogja. Szűz Máriát emellett festőileg különösen jól kiemeli a sárga és rózsaszínes fényburok, mely a tenger és az ég kékjével és az Atya körüli sárgás, pirosas fénnyel harmonizál. A Gyermeket tartó angyalok a Dürermetszetnél is erősebben emlékeztetnek az itáliai festészet reneszánsz típusaira. Dürer, 1496-1498 Szépművészeti Múzeum 1940, 272, 15-16. kép; RADOCSAY 1955, 186, 432, CCXXVIII-CCXXIX. kép; Donauschule 1965, 149, 151, 367. kat. sz. (RADOCSAY DÉNES); GP.REVICHXÛ — TÖRÖK 1974, 33. kat. sz.; MNG régi gyűjt. 1984, 106. sz. (VÉGH JÁNOS); Apocalissc 2007, 199, 50. kat. sz., kép 132. o. (TÖRÖK GYÖNGYI). 1-9 Hütter János városi szenátor fogadalmi képe Eperjesről 1520 körül Fenyőfa, tempera; 114 x 86 cm (alul kb. 10 cm-rel csonkítva) A képet a 18. században barokk festménnyé alakították, a donátor figuráját bibliai Szent Erzsébetté, fiát Keresztelő Szent Jánossá festették át. 1927 előtt Váli László, a Nemzeti Múzeum restaurátora a barokk átfestést eltávolította, de a képet ugyanakkor több helyen újra átfestette. A kép szakszerű restaurálását 1975 és 1980 között Menráth Péter végezte el. Az eperjesi Szent Miklós-plébániatemplomban. A jezsuiták barokk oltárba foglalták és átfestették. Az 1870-es években a barokk oltár helyére neogótikus oltár épült, ekkor a festmény eperjesi magántulajdonba került. A tulajdonos özvegyétől 1916-ban, Divald Kornél segítségével, a Nemzeti Múzeum szerezte meg. Innen jutott 1936-ban a Szépművészeti Múzeumba, majd 1973-ban az MNG-be. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 53.566.