Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Gótika és barokk között. A reneszánsz művészet problémái a kora újkori Magyarországon
Verancsics Antal 1553— 1557-es portai követsége fedezte fel a Monumentum Ancyranumot, Augustus császár kőbevésett politikai végrendeletét. 3 ' A humanista általában érdeklődött a római feliratok és érmek iránt. Neki, az ő feljegyzésének köszönhetjük azt is, hogy fennmaradt Hunyadi János 1533-ban, Szapolyai János által állíttatott, gyulafehérvári síremlékének felirata. 38 Pontosan tudta, mit jelent, ha felirattal örökíti meg építkezéseit, mint tette azt az egri várban. 39 Tudós epigráfusként tisztában volt a díszes síremlékek reprezentatív szerepével is. Amikor egri püspök lett, gondja volt arra, hogy a várbeli Szent János-székesegyházban egyik elődjének, Rozgonyi Péter püspöknek az 1552-es ostrom során elpusztult síremléke helyett újat csináltasson. 40 Úgy tetszik, felirata fennmaradt Verancsics iratai között. 41 Saját síremlékéről is intézkedett végrendeletében: úgy rendelkezett, hogy a nagyszombati káptalani templomba temessék el, és „oda márványemléket állítsanak, arra véssék ki az ő képmását". 42 Akkor már ott állt Oláh Miklós monumentális, alakos síremléke, talán valami hasonlót képzelt magának Verancsics Antal is. A megvalósult mű csupán elegáns kőepitáfium lett: két karcsú, tarka kőből faragott ión oszlop közé zárt feliratos tábla, gazdagon tagolt fekete márvány koronázópárkánnyal és fölötte szaggatott körvonalú timpanonnal. 43 Állítói nem nevezték meg magukat. Végrendelete egyébként szerény javakról rendelkezett: a kötelező ötvöstárgyakon kívül két kárpitja képviselt nagyobb értéket, Dávid és Abigail történetével. 44 Oláh MiklósVerancsics Antal Horatius-corvinájának címlapja, 1450—1470 (London, British Library) nak lényegesen több kárpitja volt. 45 Verancsics könyvtárában történeti művek, kéziratos források sorakoztak, a tudós humanista foglalkozott az ország történetével. Törökországi követsége során Mátyás király corvinái közül többet is megszerzett; talán nemcsak azt a kettőt, amely ránk maradt. Az egyik — Aquinói Szent Tamásnak a Lukács-evangéliumhoz írott magyarázatait tartalmazó — kódex 1576 óta Bécsben van, 46 a másik — Horatius, Persius és Iuvenalis műveit őrző - kódex a londoni British Librarybe került. 47 Címlapjával szemben valaki belefestette a comói Musaeum Jovianum Mátyás-portréját; talán maga Verancsics. Ismerte Gioviót; egyik — a törökök történetéről szóló — művét ő fordította olaszról latinra. 48 Fejedelmi síremlékek a gyulafehérvári székesegyházban: Hunyadi Jánostól I. Rákóczi Györgyig Az utóbbi negyedszázad egyik legjelentősebb, síremlékekkel kapcsolatos felfedezése volt, amikor Ritoókné Szalay Ágnes megtalálta és közzétette Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének feliratát. 49 Jelentőségét elsősorban az adta, hogy kiderült, nem Mátyás király állította az 1460-as években, hanem Szapolyai János 1533-ban. Politikai célja volt vele: a törökösséggel megvádolt ellenkirály éppen a nagy törökverő hősnek állított síremléket. Tóth Sándor felvetette, hogy Mátyás talán Székesfehérvárra akarta volt átvitetni atyja hamvait, hogy ott állítson neki (is) reprezentatív emléket. Balogh Jolánt és az ő nyomában mindannyiunkat erősen befolyásolt az a síremlékekből épített hármas egység, amelyet a 17. vagy a 18. században állíthattak össze a gyulafehérvári székesegyházban található, részben névtelen sírkő-maradványokból. Ez a három síremlék: Hunyadi Jánosé, a kormányzóé, öccséé, akit szintén Jánosnak hívtak, és Hunyadi Lászlóé volt — vagyis a kormányzóé és fiáé másodlagos, újkori felirataik szerint. 50 Ekkor e három tumbán kívül ott állt még Izabella királyné és fia,János Zsigmond síremléke, valamint fejedelmi személyek nagyszabású emlékművei — köztük Bethlen Gáboré és I. Rákóczi Györgyé —, amelyeket a katolikus időkben oltárokká alakítottak. Bizonyos mértékben fejedelmi panteonná vált így a gyulafehérvári székesegyház. Eredetileg azonban aligha szánták annak. Az erdélyi fejedelmeknek ugyanis nem alakult ki egységes temetkező helye, olyan, amilyenné a késő középkorra a székesfehérvári bazilika vált Magyarországon. A születőben lévő fejedelemség első uralkodóit, János Zsigmondot és anyját, Izabella királynét a Szent Mihály-székesegyházban temették el. Hatalmas, szürkésfehér márványból faragott szarkofágjaik ma is ott állnak — jelenleg, többszöri áthelyezés után — a Várday-kápolnában. Nincsen rajtuk felirat, csak címer, amely eléggé finoman megkerüli azt a problémát, hogy a királyfi, Szapolyai János király fia választott magyar király is volt. A feliratok hiányát egyelőre nem lehet megmagyarázni, annál inkább nem, mivel üres feliratos tábla mindkettőn van, nem is egy. A két síremléknek egy időben kellett készülnie, ugyanabban a kőfaragó műhelyben, ezt a stíluskritikai vizsgálat kétségtelenné teszi. Dekorációjuk modernnek számított; a szamárhátíves fülekkel bővített rollwerk volt az alapkeret, amelyre bogyós-leveles
