Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Életrajz HESSKY ORSOLYA

Kat. 245. 245. Eperjes, Nagykároly és Torockó allegóriája / An allegory of Eperjes, Nagykároly and Torockó, 1887 Lavírozott tus, karton, 487x323 mm J. b. I.: Zichy Mihály 87 Átvétel a Magyar Nemzeti Múzeumtól, 1905 MNG, Itsz.: 1905-1886 Kiállítás: 1907 SzM kat. 59; 1927 SzM kat. 11; 1977 MNG kat. 92. Irodalom: Segítség, 1887. 9. (repr.); Vasárnapi Újság, 1887. 676-677. (repr.); ERNST 1906. 289; BODÁNYI 1907. 71-72; LÁZÁR 1927. 144. (repr.) (Búsongó nők a részvét angyalával); BERKOVITS 1964. 248-249, 359; GELLER 1990. 45, kat. 65. (repr.) 246-250. ILLUSZTRÁCIÓK AZ OSZTRÁKMAGYAR MONARCHIA ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN III. KÖTETÉHEZ / ILLUSTRATIONS FOR VOL. 3 OF THE AUSTRO-HUNGARIAN MONARCHY IN WRITING AND PICTURES, 1886-1887 A Habsburg Rudolf trónörökös (1858-1889) életművének tekinthető Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című monumentális kiadvány az 1880-as években indult útjára. A 24 kötetes sorozat utolsó kiadványa 1902-ben jelent meg, addigra a Monarchia valamennyi részének és etnikumának legszélesebb körű népszerűsítő ismertetése megvalósult a kor tudományos szaktekintélyeinek bevonásával. A munka két nyelven jelent meg bécsi és budapesti szerkesztőség irányítása mellett. A magyar szerkesztőbizottság elnöke Jókai Mór volt. A teljes sorozatot mintegy 4500 rajz illusztrálta, s mivel a képeknek a szerkesztők már kezdettől fogva ugyanolyan jelentőséget tulajdonítottak, mint a szövegnek, ezért az adott terület legjelentősebb művészeit is bevonták a munkába. A Magyarországról szóló hét kötetben többek között Benczúr Béla, Feszty Árpád, Keleti Gusztáv, Mednyánszky László, Nádler Róbert, Rauscher Gyula, Spányi Béla, Vágó Pál is közreműködött, de a reprezentatív jellegű műből nem maradhatott ki Munkácsy Mihály vagy Benczúr Gyula sem. A Magyarországról szóló első, általános kötetben a Jókai Mór által írt, az ősi magyar mondavilágot és népszokásokat ismertető A magyar nép című fejezet illusztrációinak valamint címképének, fejlécének és iniciáléjának elkészítésére Zichy Mihályt kérték fel. A tíz szöveg közti illusztráció közül a kiállításon négyet láthatunk, ezen felül a következő rajzok készültek: Harcdöntő párbaj, Tűzugrás, Gyermekavatás az ősmagyaroknál, Attila lakomája, Csaba útja, A vízitündér és a királyfi. Jókai szövegét Zichy az illusztrációk elkészítése előtt kézhez kapta, és így saját maga választhatta ki az őt leginkább érdeklő témákat. A művész a tőle megszokott alapossággal látott munkához, s valószínűleg külön örömet jelentett számára, hogy széleskörű néprajzi, illetve a magyar nép múltjával kapcsolatos ismereteit ebben a formában adhatja közre. „A mi ősi táltosainkat, öltözékökkel, szertartásaikkal e mai napig a lappok shaman-jaiknál megtaláljuk. Az a néhány szkit alak, melyek egy, az itteni múzeumban levő arany korsón láthatók, nem elegendők egy complicaltabb és sok szemólyü kép előállitására, s ezen okból megengedhető, hogy az öltözékeket ott kölcsönözzem, a hol fajunk rokonságát sejdíthettem."' A magyar nép című fejezet címképéhez készített festménye a magyar történelem Zichy által Kat. 246. 1 BERKOVITS 1964. 244.