Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

ITTHON ÉS A NAGYVILÁGBAN - SZŰCS GYÖRGY: Disszonancia vagy új harmónia? A „neós" művészet Nagybányán

Valójában a valamikor sokak szemét bántó, egymással veszekedő „neomodern" irányzatok a két világháború között kiegyenlítődtek, s az egyre fáradtabb, már-már nosztalgikus utóvédharcok ellenére áttételesen beépültek a Réti és Lyka által megreformált Képzőművészeti Főiskola oktatási metódusába, mely tulajdonképpen a Fülep által kifogásolt „modern akadémia" tényleges intézményesülése volt. Az egyes irányzatok jobban elkülönültek, használatuk megszilárdult, s kiegészültek a két világháború közötti újabb fejleményekkel. Jó példa erre Gerő Ödön egy 1908-ban keletkezett írása, amelyben a képi látás kapcsán a modernség különböző etapjait sorolja fel. „A naturalistáké más, mint az impresszionistáké, a veristáké más, mint a stilizálóké, a pleinair-festőké más, mint a pointillistáké, a hangulatfestőké más, mint a dekorációs festőké", majd ezt a sorozatot az 1939-es kötetében már a később megizmosodó irányzatokkal, az expresszionistákkal, posztimpresszionistákkal, fauve-okkal, majd a szürrealistákkal, a „sachlich"-okkal és „tárgytalan festők"-kel kibővítve közölte.

74 Úgy tűnik, a húszas évekre kialakult és stabilizálódott az a fogalmi és definíciós készlet, amellyel a századelő irányzatai és magatartásformái árnyaltan leírhatók, rendszerezhetők. A történet pedig folytatódott - nemcsak Párizsban és Budapesten, hanem Nagybányán is. Egy 1934-ben megjelent, meglehetősen áttetsző módon, a nevek mögött jól felismerhető típusokat felvonultató könyvecske egyik jelenete jelzi az idők változását. A városi klub társalgójában egy asztalnál ül Varga, a naturalista, Spitzer, a modern festő, Kaufmann, a képkereskedő és Rajner, az újságíró és a modern piktúra válságáról, a dekadenciáról, a kísérletezésről vitatkoznak. „

Kaufman egykedvűen hallgatja a vitát. Ő tulajdonképpen a naturalizmus mellett van, de a közönségnek a modern kell, üzleti szempontból tehát magának is modernnek kell lennie."

75 Jegyzetek 1 Schorske, Carl E.: Bécsi századvég. Politika és kultúra. Bp., Helikon, 1998. 6-9. 2 Brettel, Richard R.: Modern Art 1851-1929. Capitalism and Representation. Oxford Univ. Press, 1999. Brettel a divatos „new art history" szellemében elégtelennek ítéli a művészeti folyamatok izmusok szerinti tagolását és tárgyalását, ezért a legfontosabb irányzatok áttekintése után összetett kategóriák és megközelítések (kapitalista társadalom, modern város, szexualitás és test, nemzeti identitás stb.) köré csoportosítja a különféle művészeti megnyilvánulásokat. 3 Sztrakoniczky Károly: A modern művészet problémái. (Felolvasás a temesvári Katolikus Kör Élet-estélyén.) Élet 1912. december 15. 1576. 4 Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül. Bp., Képzőművészeti Alap, 1970. 278-279. 5 A tartalmában szükségszerűen pontatlan, mégis láttató erejű metafora valószínűleg Lyka Károly leleménye. Lyka, Carl: Ein ungarisches „Barbizon". Kunstchronik [Leipzig] 1897/98. 12. Januar 20. 1-2. 6 Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon, 1903. november 19-december 15. 7 Martos Ferenc: Egy nagybányai. Ferenczy-kiállítás a Szalonban. Egyetértés 1903. november 19. 4. In: Tímár 1996. 332. 8 Rippl-Rónai József kiállítása 1906 februárjában, műveinek aukciója pedig márciusban volt a Könyves Kálmán Magyar Műkiadó termeiben. 9 Grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon, 1906. febr. - márc. A kiállításra a „nagy magyar mesterek" sorozat keretében került sor, akárcsak 1903ban Ferenczyére; Rippl-Rónai József 1906. március 7-én kelt levele Ödönnek. MNG Adattár, itsz.: 20408/1919/ 147b. Közölve: Rippl-Rónai 1998. 504. 10 Czóbel Béla: Önéletrajz levélben. In: Az új magyar művészet önarcképe. Európai Iskola Könyvtára 7-8. Bp., Művészbolt, h. n., é. n. [Bp. 1946] 14. Az említett kiállításra a Royal Szállóban, 1900 karácsonyán került sor Rippl-Rónai József impressziói 1890-1900 címmel. 11 Czóbel Béla 1908. február 23-án kelt levele Rippl-Rónai Józsefnek. In: International Critika Rippl-Rónai festőművész műveiről 1912-ig (Rippl-Rónai-kritikák III.) MNG Adattár, Itsz.: 5118/1950. 12 Réti István: Nagybánya. A Műbarát 1922. 1 1-12. 216. In: Murádin 2000. 53. 13 A mi Grünwaldunk kiállítása. Nagybánya és Vidéke 1906. március 4. 1-2. In: Tímár 1996. 403. 14 Ajtay Gábor dr.: Festőink körünkben. Nagybánya és Vidéke 1906. július 22. 1. In: Tímár 1996. 408. 15Thorma János: Válasz a „Festőink körünkben" című közleményre. Nagybánya 1906. július 26. 3-4. In: Tímár 1996. 407-408. 16 Plány Ervin: A nagybányai festők kiállítása. Nagybánya és Vidéke 1906. szeptember 2. 2-3. In: Tímár 1996. 411-412. 17 Mezei Ottó: Nagybánya. A hazai szabadiskolák múltjából. Bp Múzsák, é. n. [1983] 46. 18F. L. [Fülep Lajos]: Nemzeti Szalon. A Hét 1907. március 17. 176-177. In: Fülep 1988. 345-347. 19 Réti István: Tizennégy esztendő a nagybányai festőkolónia életéből. Nagybánya és Vidéke 1909. október 24. 1-2. In: Tímár 1996. 458. 20 Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig 1896-1914. Bp., Képzőművészeti Alap 1953. 107. 21 Tihanyi Lajos 1911. június 20-án kelt levele Tersánszky Józsi Jenőhöz. PIM Kézirattár, Itsz.: V4330/167/12. A „Kornai" név kiolvasása nélkül közli Majoros Valéria Vanília: Tihanyi Lajos írásai és dokumentumok. Bp., Monument-Art, 2002. 47. 22 Kuczka Mihály naplója, 1910. május 29. A napló kéziratos füzetei a család tulajdonában. Boromiszának a szövegben említett, házigazdájáról készült portréja lappang, egy archív fotón viszont felismerhető. MNG Adattár, Itsz.: 14030/1960/25. 23 Kuczka Mihály naplója, 1910. június 18. 24 Kuczka Mihály naplója, 1910. október 8. Harsányi a művésztelepet, s benne Boromisza szerepét áttekintő írása: Modern művészeti irányok. Elet és Literatura 1912. szeptember 15. 4-7. In: Tímár 2000. 236-242. 25 Tersánszky Józsi Jenő: A nagybányai festőiskola. Nyugat 1911. október 1. 598-599. A cikket leközölte a Nagybányai Hírlap, 1911. október 8. 1. Tersánszky visszaemlékezésében utóbb finomítja nézeteit, az akkori történéseket újragondolva írásával lényegében bocsánatot kér Réti Istvántól. In: Nagy árnyakról bizalmasan. Bp., Magvető, 1964. 183-200. 26 Boromisza Tibor: A fiatal festőművészek mai helyzete. Nagybányai Hírlap 1911. március 26. 1. In: Tímár 2000. 53. 27 A nagybányai festőiskola életéről. Nagybánya 1911. október 19. 2. In: Tímár 2000. 72. 28Az előzményhez Id. 19. j. Réti 1912.6-74. 29 Uo. 44-46. 30 Leány virágos ablak előtt, 1904. Olaj, vászon, 105 x 87 cm, Czóbel Múzeum, Szentendre; Maticska Jenő portréja, 1904 k., Olaj, vászon, 75 x 55 cm, Muzeul Judetean Maramures., Nagybánya / Baia Mare. 31 Mikola 1972. 46-48. 32 Ruttkay Rothauser Miksa: Egy magyar Barbizon. Nagybánya 1912. augusztus 8. 5. In: Tímár 2000. 186. 33 Például: Nagybánya 1992. 34 Ld. Gergely, Mariann: L'influence de la peinture fauve en Hongrie. In: Paris 1999. 327-330; Szűcs, György: L'art des »chercheurs«. Les débuts du modernisme dans la première decade du XX

e siècle en Hongrie. In: Lumières magyares. Les tendances coloristes de la peinture hongroise entre 1870 et 1914. Cat. Salle Saint Jean, Hôtel de Ville de Paris 2001. 37-48. 35 Kuczka Mihály naplója, 1910. május 25. 36 Kemény Simon: Megnyílt a Salon. Párizsi levél. A Nap 1906. október 25. 2. 37 Réti István i. m. (19. j.) 457. 384 Művészház második csoportos kiállítása és a Magyar Grafikusok Egyesületének kiállítása 1910. január havában. A cikk: A Müvészház kiállítása. A Hét 1910. január 16. 48. In: Tímár 2000. 9. 39 Lyka Károly: Ultramodern. A műhely zugából. Uj Idők 1908. március 22. 265. 40Bosznay István: Hypermodern művészeti túlzások. Magyar Figyelő 1911. 560-563. 41 Dr. Lázár Béla: Hamis művészeti jelszó. Művészet 1910. 347-348. 42 Lázár Béla: Modern primitívek. Új Idők 1911. március 12. 278. 43 Lyka Károly: A neoimpresszionisták stílusa. Művészet 1913. 86. 44 Sztrakoniczky Károly: A ma festészete. Élet 1909. május 2. 567. 45 Uo. 568. 46 Sztrakoniczky Károly i. m. (3. j.) 1577. 47 Jean Preux [Sztrakoniczky Károly]: Uj művészet. A Hét 1912. december 22. 828. 48 Delacrolx-tól a neoimpresszionizmusig. Paul Signac elméleti írásai és egyéb szemelvények a neoimpresszionizmus dokumentumaiból. Vál. és ford. Csorba Géza. Bp., Corvina, 1978. 106. 49 Ld. a legfrissebbek közül: Chassey, Eric de: Signac und die »Fauves«. In: Farben des Lichts. Paul Signac und der Beginn der Moderne von Matisse bis Mondnan. Hrsg. Franz, Erich. Münster, Westfälisches Landesmuseum für Kunst und Kulturgeschichte, 1996. 143-177; Cachin, Françoise: Néo-impressionnisme et fauvisme. In: Le néoimpressionnisme de Seurat à Paul Klee. Musée d'Orsay, 2005. 82-94. 50 L'impressionnisme et la peinture de plein air 1860-1914. Dictionnaire. Histoire et sources épanouissement, prolongements. Édit. Breuille, JeanPhilippe. Paris, Larousse, 1992. 51 Kalauz a Művészház nemzetközi impresszionista kiállításához, 1910. április-május. 52 Katalógus a Művészház nemzetközi postimpresszionista kiállításához, 1913. 53 Manet and the Post-Impressionists. Grafton Galleries, London, Nov 8

,h to Jan 1 5'

h 1910-1911. 54 Post-Impressionist Exhibition at the Grafton Galleries, 5 Nov 1912. 55 Spalding, Frances: Roger Fry. Art and Life. London, Toronto etc., Granada Publishing, 1980. 133. Itt köszönöm meg Szalay Klaudiának (Glasgow) a segítségét. 56 Rózsa 1914. 276-277. 57 Réti István: A nagybányai művésztelep. Bp., Képzőművészeti Alap, 1954. A teljes szöveget tartalmazó kiadás: Réti 1994. 58 Réti könyvének megszületéséhez Id.: Szűcs, György: 7?ie Hungarian Barbizon. István Réti and the Nagybánya Painters. The Hungarian Quarterly Vol. 42, Winter 2001, 68-76. 59 Réti 1994. 158. 60 MNG Adattár, Itsz.: 20162/1979/15/12. Közölve: Réti 1994. 182. 61 A „neo" egyébként felbukkan a nemzetközi szakirodalomban is. Az 1886-os neoimpresszionista csoport kapcsán jegyzi meg Signac 1934-ben: „A »neosok« évrői évre ugyanabban a teremben csoportosultak a Függetlenek kiállításain..." In: Delacroix-tól... i. m. (48. j.) 89.