Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23 - Budapest, 1940. június 10.) „Ha Kernstok minden irányváltoztatását magunkévá tettük volna, napraforgónak kellett volna lennünk, s naponta másik égitestet, másik napot követni."

1 A festő kortárs, Orbán Dezső szavaiból kiderül, hogy az örökké elégedetlen művész stílusa milyen sokszor változott, miközben a tökéletes művészi kifejező eszközöket kereste. Tanulóéveiben a Bastien Lepage-t követő naturalista, később a nagybányai plein air stílusban alkotott. Kisebb kitérői során Mednyánszky modorában borongós hangulatú külvárosi csavargókat bemutató, Miilet hatására pedig fennkölt, vallásos áhítatú paraszti életképeket festett. Majd az impresszionizmusból végkép kiábrándulva 1903 és 1905 között a műterem félhomályába vonult vissza. 1906 után keletkezett művein egyre inkább a legújabb francia festői törekvések hatása fedezhető fel. Közvetlenül a fauve-ok bemutatkozó tárlataként számon tartott 1905-ös Salon d'Automne-t követően kiutazott Párizsba tájékozódni.

2 A művészeti élet vonzásában visszavisszatért a francia fővárosba, 1907 őszétől 1908 nyaráig pedig családostól odaköltözött.

3 Czóbel Béla elvitte Leo és Gertrude Stein szalonjába,

4 a testvérpár jelentős modern kollekciója ámulatba ejtette. Steinék hetente megrendezett összejövetelein találkozhatott Picassóval és Matisse-szal, utóbbinak műtermébe is ellátogatott.

5 Czóbel így számolt be Kernstok élményeiről: „Nagyon érzékeny volt, hatottak rá az új dolgok. Matisse megítélésében bizonytalan volt, de tetszett neki. A fiatalkori Picasso-képek, különösen a cirkuszos képek jobban tetszettek és rokonságot érzett a kubizmus előtti Picassóval. Gauguin szintén nagy hatással volt rá."

6 Kernstok művészetében a változás csak lassú, fokozatos érlelődés során állt be. Első művein még sok az impresszionista és neoimpresszionista elem. Egy kritikusa a Kertben

7 című műve alapján pointillistának nevezi a művészt, aki az összetett színeket felbontva hosszan hajló sávokban viszi fel a vászonra.

8 Új elemként jelenik meg ezen a képén a vastag, színes körvonal és a - japán metszetek elterjedése óta Európa-szerte kedvelt - megemelt nézőpont. Mivel a művet közvetlenül az 1906 tavaszán tett párizsi látogatása után festette, elképzelhető, hogy a fauve-ok hatására nyúlt ehhez a kompozícióhoz.

9 Bár a zsánerszerü jelenet és az impresszionista színhasználat miatt a Kisfiú kecskés szekéren még a Renoirt követő művészek ízléséhez áll közelebb,

10 mégis modern a merész képkivágás és az alakok kontúrvonalas megoldása miatt. Az 1907-ben festett Léderer Artúr és neje című képen

11 és a Révai Ödönné portréján

12 felerősödött a dekoratív, síkszerű ábrázolás, valamint az alakokat és színeket torzító jelleg. A művészt a modell arcvonásainak élethű visszaadása helyett a kisebb túlzások révén kialakuló karakter érdekelte. Az egyszerűsített arcok és a mandulavágású szemek emlékezetünkbe idézik Gauguin szempilla nélküli tahiti asszonyait, valamint Picasso rózsaszín korszakában festett fiú- és nőalakjainak egyszerűsített arcvonásait.

13 A Révai Ödönné lappangó portréjáról készült részletes leírásból kiderül, hogy a festményt a természet tői elütő színhasználat jellemezte.

13 A kékeslilás árnyalatú képen a zöld kontúrral szegélyezett sárga pad, a modell arcán alkalmazott erőteljes zöld foltok és lila ajkak eltértek a megszokott ábrázolásmódtól. Kernstok Károly családjával és Pór Bertalannal egy párizsi repülőgépbemutatón 1906-ban. Kuny Domokos Múzeum, Tata A fauve-ok térszemlélete, a laza ecsetkezelés és merész színhasználat jelentkezett Czóbel Béla képmásán (kat. sz. 145.) is.

15 Az egészalakosra tervezett kép helyett a vásznat utólag megvágva elérte, hogy a fatörzs csak dekoratívan keretezze a képet anélkül, hogy mélységet adna. Az új impulzusok hatására a mesternél az alaposan kidolgozott aktstúdiumok helyét gyorsan felvázolt, keresgélő vonalakkal megrajzolt alakok váltották fel.

16 Három grafikáján (kat. sz. 157-159.) - ahol a női alakot ugyanabban a beállításban, de a természettől való elvonatkoztatás különböző fázisában mutatja - Matisse gondolataira ismerünk; „a testnek a jelentőségét emelni, fokozni fogom, amennyiben a legfontosabb vonalait kutatom".

17 A jelentéktelen részeket - kéz és lábfej - elnagyolt vékony vonallal, míg a törzs és a combok fontosnak ítélt hajlékony ívét tustollal is megerősítve hangsúlyozta. A tömeget a fauve-okra jellemzően lazán felvitt rovátkázással éreztette, a hátterében pedig szeszélyesen kanyargó vonalakkal teremtett kontrasztot. A stílusváltással egy időben Kernstok az aktábrázoláshoz fordult. Tusvázlatokon kísérletezte ki az 1908-as Álló női akt című képéhez is a megfelelő beállítást.

18 A nőies jegyeket az erőteljes kontraposzt által jobbra kilendülő csípővel emelte ki. Ugyanakkor a kezek és a lábak óriási méretűek, a homlok alacsony, az arc elnagyolt, rusztikus jellegű, ismételten Gauguin tahiti asszonyaira emlékeztetve minket. A megemelt nézőpont használata, az alakot a háttértől elválasztó kontúr, valamint a lila és kék foltok a sárga alakon a festmény formabontó jellegét erősítik. Nem véletlen, hogy a korabeli konzervatív kritika egyöntetű rosszallással fogadta művét: „A fiatalok még gagyognak, de ki tudja megérteni Kernstok Károly kificamított reflexes, paralitikus aktjait és arcait?"

19 Művein az Árkádia-hangulat - amelyben fiatal, romlatlan lelkivilága gyermekek a természettel összhangban jelennek meg - párizsi élményei nyomán alakulhatott ki. Kernstok és a Nyergesújfalun nála vendégeskedő művészek Cézanne nyomán festették fürdőzőket ábrázoló műveiket. Annak okát, hogy ezek modelljei kivétel nélkül fiatal fiúk voltak, kézenfekvőnek látszik a tizenéves testvérpár, Nyergesi János és István állandó közelségében keresni.

20 Kernstok alakjainak erős androgün jellege még e nyilvánvaló tény mellett is szembeszökő. Gauguinnek a bennszülöttek nem nélküliségére vonatkozó gondolatait barátja, Bölöni György révén ismerhette meg,

21 míg Picassóval - aki 1906-ban festett fiatal aktokat

22 -, személyesen is találkozhatott. Matisse - aki Cézanne egyik fürdőzőket ábrázoló képét is megvette - 1907-től festette a fiúkat játék, tánc és muzsikálás közben bemutató sorozatát. A fürdőző vagy kertben pihenő fiatal fiúk ábrázolását Kernstok 1908-ban kezdte el, hogy azután egész pályafutását végigkísérje a téma. A lap-