Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

PÁRIZSTÓL NAGYBÁNYÁIG - ROCKENBAUER ZOLTÁN: Vadak a Duna-parton, avagy tekinthető a magyar Collioure-nak Nyergesújfalu?

ROCKENBAUER ZOLTÁN Vadak a Duna-parton, avagy tekinthető a magyar Collioure-nak Nyergesújfalu? Vajon mennyiben tekinthető Kernstok Károly nyergesújfalui birtoka a magyar fauve-os festészet egyik kiemelt fontosságú műhelyének, egyben az első magyar avantgárd csoport, a Nyolcak bölcsőjének? Vajon csak a jó levegő, a Duna-part és nem utolsósorban a szőlőspince vonzott ide egyfajta laza, baráti, művész-értelmiségi társaságot, vagy a közös gondolkodás, netán az együttalkotás igénye? Afféle festőtelep volt-e, szabadiskola, vagy inkább csak formálódó szellemi háttér? A kérdésre nem könnyű a válasz. Meglehetősen kevés, ugyanakkor egymásnak olykor ellentmondó információ maradt fent arról, mi is történhetett pontosan Kernstokéknál 1905 és 1914 között. Tény, hogy Kernstok Károly 1905 után egyre többet időzött az örökségként rámaradt nyergesi házban és az azt körülvevő birtokon. Bár a műtermes villa csak 1912-ben épült fel a régi épület eladásából befolyt öszszegből, már 1906-tól kezdve többnyire radikális nézeteket valló értelmiségiek jártak le hozzá dolgozni vagy pusztán beszélgetni, társasági életet élni. Az alkalmi vagy több-kevesebb rendszerességgel idelátogatók elsősorban képzőművészek voltak - többek között Czigány Dezső, Czóbel Béla, Feszty Árpád és Masa, Kosztolányi Kann Gyula, Lesznai Anna, Márk Lajos, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Vaszary János és Vedres Márk -, de megfordultak Nyergesen a korabeli szellemi élet oly kiválóságai is, mint Ady Endre, Jászi Oszkár, Lukács György, Lyka Károly, Nemes Marcell, Relie Pál vagy Vámbéry Rusztem. Többségük szoros vagy laza kapcsolatban volt az évtized fordulóján alakuló Nyolcak csoportjával,

1 míg mások (mint Márk, Feszty vagy Lyka) inkább csak Kernstok iránti barátságból vendégeskedtek a Duna menti faluban. Művész körökben hamarosan elterjedt, hogy valamiféle társaság formálódik Kernstokéknál. Ferenczy Károly, aki gyanakodva figyelt minden, az impresszionizmust meghaladó kezdeményezést, 1907. április 29-én kelt levelében azt írta Réti Istvánnak, hogy a nagybányai fiatalok egy része „a neoimpresszionisták, Zobel [Czóbel], úgy látom most Nyerges Újfalun fog csoportosulni Kernstok körül - tőlem ám menjenek -, én egész külön csoportnak nézem a Rippli—Gaugin-féle [sic!] embereket, akiktől én a természethez közel álló, a természetet intimebben tisztelő embereket élesen megkülönböztetem."

2 Ferenczy Kernstok Károly Nyergesújfalun, 1910-es évek második fele Kuny Domokos Múzeum, Tata megjegyzése szervezett mozgalom csíráját sejteti, ám félelme alaptalannak bizonyult: „ellen-művésztelep" bizonyosan nem jött létre Nyergesújfalun. A neósok, illetve a későbbi Nyolcak közül csak Czóbelről és Márffyról tudható, hogy rendszeresen festett Kernstoknak Pór Bertalan például úgy emlékszik, hogy: „Nyergesújfalun mindössze egyszer, kb. 1910-ben jártam több más festő társaságában". „Nyergesen nem dolgoztam" - tette hozzá.

3 Orbán Dezső újságíró barátjával, a Nyolcak születésénél bábáskodó Relie Pállal együtt ugyancsak megfordult Kernstok birtokán, de ő sem alkotásról, inkább csak borospince-láto-