Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Gellér Katalin: Zichy Mihály erotikus témájú művei / Erotic Subjects in Mihály Zichy's Work

dezve, lélektani és társadalmi kísérletként szerette volna bemutatni a lapokat. „Itt csak válogatva veszik a képeket, s evvel alapeszmémet: egy psychologikus kísérletet a vétkes közönségnek bemutatni, teljesen elrontották" - írta.

1 Nagyméretű festményén, a már említett A kurtizán vagy A modern szirén, illetve Nana címen (1880-81) ismert triptichonán igyekezett a közfelfogásnak megfelelni, s szinte az erkölcsprédikátor szemével festette meg a kurtizán portréját. Míg Edouard Manet Nana című festményén (1877) a szép, kihívó nőalak tükör előtt állva, öltözködés közben látható, s a festő nem rejti el foglalkozását, Zichynél az ékszereiben gyönyörködő, áldozataitól körülvett kurtizán szinte csúnya: felöltözve, de egyértelműen negatív beállításban jelenik meg. Manet-nál egyetlen férfialakot látunk, Zichynél a családját elhagyó fiatalember, az öngyilkos (esetleg azonosítható a Zola-regényében öngyilkosságot elkövető fiatalemberrel, Georges Hugonnal) és az anyagilag tönkretett férfiak is megjelennek. Zichy szokása szerint illusztrál, a kortárs akadémikusok módján elbeszél, hatásos, színpadias jelenetet komponál. Festménye Zola kora társadalmáról vallott nézeteit tükrözi, mely szerint a férfi nő általi korrumpálása a politikai impotencia, a világ feletti hatalom elvesztésétől való félelem és a gyengeség általános jele. Az újabb szakirodalom szerint Manet festménye címe ellenére sem készülhetett a regény nyomán, sőt azt feltételezik, hogy a festőkortárs életből vett jelenet inspirálta az írót.

IN Zichy már olvashatta Zola regényét (1879-ben jelent meg könyv alakban), s feltételezhető, hogy látta Manet festményét is, melyet egy közös motívum is bizonyít. Manet-nál a háttérben látható egy japán ellenző, amelyen egy daru figurája vehető ki. A daru franciául grue, amely a köznyelvben prostituáltat is jelent. Ez a motívum Zichynél is megjelenik, a Nana háta mögött látható selyemfüggönyön. A Nanát ábrázoló festményhez, mint említettük, még két oldalszárnyat festett, amelyeken aktban - a csábító szirén, illetve a szirén és áldozata szerepel. A vaskos, venusi szépségként megjelenített éneklő szirén szintén utal a regény egyik részletére, melyben Nana a színészettel próbálkozik. Ami festésmódját illeti, inkább a korai Hans Makartot, mint Manet-t idéző figura. Zichy erotikái kétfajta szemléletet képviselnek: sok esetben elárulják, hogy megrendelésre készültek, de számos esetben szabadabb szellemű és sémáktól mentesebb ábrázolások, mint a nagyközönségnek szánt erkölcsi, politikai tanításokat tartalmazó művek. Talán annak köszönhető a késői erotikák utolérhetetlen rajzi eleganciával előadott vakmerő realizmusa, hogy nem megrendelésre, hanem a nagy korszintézis jegyében, a jövőnek készültek. JEGYZETEK I NOTES 1 Zichy Mihály naplójegyzetei. OSzK Kézirattár, Oct. Gall 80. Ld. Geller Katalin: Zichy Mihály művei az angol királynő gyűjteményében. MÉ XL1X. (2000) 1-2. 75-93. ' Ziegler, Gudrun: A Romanovok titka. Az orosz cárok története és végzete. Bp. 1999. 4 Zichy: Etudes de Femmes. 12 facsimiles [par le procédé Photohyalotypique]. Publié par Beggrow, A. 1885 St. Petersbourg. A megkínzott, kikötött ember motívumához Id. Markója Csilla: „Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság". Mednyánszky László rendhagyó művészetéről. In: Mednyánszky László (1852-1919). Kiállítási katalógus. Szerk. Markója Csilla. MNG Bp. 2003. 22. 6 Zichy Mihály levele Feledi Flesch Tivadarnak. Nizza, 1891. február 20. OSzK, ltsz.: 1 Zichy Mihály levele Flesch Tivadarnak. Lachta, 1895. augusztus 23. Idézi: Berkovits Ilona: Zichy Mihály élete és munkássága (1827-1906). Bp. 1964. 266. Zichy, Michael von: Vierzig Zeichnungen. Dr. R. L. előszavával. Leipzig 1911. Zichy Mihály levele 1895. december 6; idézi: Lázár 1927. 122. 1 Tarnowsky, Pauline: Études anthropométrique sur les prostituées et les voleuses. Paris 1889. Idézi: Gilman 1992. I ' Parent-Duchatalet, A. J. B.: De la prostitution dans la ville de Paris. Paris 1836. Idézi: Gilman 1992. 12 Gilman 1992. 250-263. II Bálint Aladár: Zichy Mihály erotikus rajzai. Nyugat V (1913) II. 960. Ignotus: Olvasás közben. Szerelmes rajzok. Világ IV (1913) december 14. 295. 1-3. Bálint i. m. (13. j.) 960. Zichy erotikáit egyedül az aktábrázolásról könyvet író Malonyay Dezső értékelte. Malonyay 1914. 130-133. Zichy Mihály levele Kertbeny Károlynak. 1873. február 15. Idézi: Berkovits i. m. (7. j.) 76. Zichy Mihály levele Zichy Miklósnak. Szentpétervár, 1897. október 10; Idézi: Berkovits i. m. (7. j.) 266. Manet a festmény készülésekor még csak Zola VAssomoire című művét ismerhette, melynek utolsó fejezetében tűnik fel először Nana. Darragon, Éric: Manet. Paris 1991; Fried, Michael: Manet's Modernism, or the Face of Painting in the 1860s. Chicago-London 1996; Adler, Kathlen: Manet. Oxford 1986. 194. Erotic Subjects in Mihály Zichy's Work KATALIN GELLER [SUMMARY Painter of the tsars, Mihály Zichy was popular not only in his capacity of chronicler of official ceremonies, but as he himself pointed out, also as a draughtsman of erotic drawings. He first made mention of an erotic drawing in his Journal in 1856 (recording also the customer's name), which was to be followed by many an entry referring to a particular "dessin grivois". One of his patrons, the Prince of Wales, would buy not only graphics with hunting subjects but also erotic works. His drawing Before and After, which treats on a subject that had been popular since the 17th century, is still in the royal collection at Sandringham House. As in the case with