Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Hessky Orsolya: Rajzolni tudni kell. Mednyánszky László müncheni tanulmányairól és rajzairól

képpel,

60 tehát az Osztrák-Magyar Monarchia felépítését követte. Korábbi munkáihoz képest Mednyánszky ezúttal városképeket, vedutákat rajzolt, illetve festett. A nagy sorozat realisztikus rajzaihoz hasonlóan a városképek egy magabiztos, profi illusztrátor megfigyeléseit rögzítették. Az építészeti részleteken kívül a város mozgalmas életét, a járókelőket s még az időjárási körülményeket is pontosan megörökítette (Der Waitznerboulevard an der Mündung der Andrássy Strasse). A művész hatalmas rajzi hagyatékának részletes feldolgozása még előttünk áll, hiszen azt sem tudjuk, hogy a Magyarországon őrzött több mint 200 és a Szlovák Nemzeti Galériában található néhány vázlatkönyvön kívül hány lappang és kallódik, hányat szedtek szét az idők folyamán a bennük található rajzok értékesítése miatt; s akkor a lehetséges akvarellekről, pasztellekről, szénrajzokról még nem is beszéltünk. Mindazonáltal ismert rajzaiból és vázlatkönyveiből is körvonalazódik munkássága, amelynek festészeti része mindvégig szervesen összekapcsolódik a grafikai anyaggal. „Ismered a rajzaimat, a vázlataimat alig akad köztük valami befejezett. Csak afféle átmenet valamennyi. Csak dokumentum, valami létesítendőhöz."

61 Mednyánszky „dokumentumai" pontosan kirajzolják ezt a valami létesítendőt. JEGYZETEK 1 Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti Akadémián 1824—1890. Művészet, 11. 1912. 182. „11/2832 Mednyánszky László. 20 éves. kath. született Beczkón Magyarország, atyja földbirtokos, antik osztály. 1872. nov. 1." Az 1872-es őszi félévre Mednyánszkyn kívül: Czellner Károly, Humborg Adolf, Molnár Géza, Paczka Ferenc és Sárdi István iratkozott be. 2 Tradition und Widerspruch. 175 Jahre Kunstakademie München. Hrsg. von Thomas Zacharias. München, 1985. 3 Ebertshäuser, Heidi C: Malerei im 19. Jahrhundert. München, 1979. 93-94. 4 Ludwig, Horst: Piloty, Diez und Lindenschmit - Münchner Akademielehrer der Gründerzeit. In: Münchner Schule 1850-1914. [kat] Haus der Kunst. Hrsg. Eberhard Ruhmer. München, 1979. 68., 181. 5 Alexander Strähuber (1814-1882) történed festő, az antik osztály korrektora volt 1862-től, majd 1865-től az akadémia professzora. 6 Jellemző, ahogyan tíz. évvel később is írnak a korrekcióról: „antik szobrok után rajzoltam Hacklnál, de nem értettem belőle semmit, aztán fél év után Johann Herterichhez kezdtem járni, ahol fejeket és aktokat rajzoltunk élő modellek után. Ez a tanár a kétségbeesésbe tudta kergetni az embert a korrektúrájával: egyszerűen kitörölte annak a nagy részét, ami már megvolt; ha éppen nem volt nála kenyér vagy rongy, akkor a ruhája szélét használta. [...] Csak később láttam be módszerének helyességét, de akkoriban mindig nagyon sajnáltam, hogy kitörli a nagy nehézségek árán megrajzolt részeket." Engelhart, Josef: Ein Wiener Maler erzählt. Mein Leben und meine Modelle. Wien, 1943. Magyarul megjelent: Enigma, No 34, 2002. 38-39. 7 Wichmann, Siegfried: Rekonstruktion der ersten internationalen Kunstausstellung. In: München 1869-1958. Aufbruch zur modernen Kunst. Rekonstruktion der ersten internationalen Kunstausstellung 1869. [kat.] Haus der Kunst. München, 1969. A müncheni nemzetközi kiállításokkal kapcsolatban a legrészletesebb elemzést nyújtja: Gösslein, Andrea: Die internationalen Kunstausstellungen der Münchner Künstlergenossenschaft im Glaspalast in München von 1869 bis 1888. München, 1987. 8 Ld. erről bővebben: Wichmann (7. jegyzetben i. m.); Courbet und Deutschland, [kat] Kunsthalle Hamburg. Hrsg. von Werner Hofmann et al. Hamburg, 1978. 9 Vö. Courbet und Deutschland, i. m. 10 A Majális festője közelről. Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai, visszaemlékezések. Szerk. Szinyei Merse Anna. Budapest, 1989. 136. 11 A tanúsítvány szövege: „Könige. Akademie der bild. Künste in München 1873/74. Inv. 2017. Für Ladislaus Mednyánszky." (SNG Archiv, Strázky) 12 „Természetesen ebben a légkörben a fantázia szabad szárnyalásáról, a természetnek kötetlen, egyéni lelkesülésen alapuló friss ösztönzéseiről szó sem eshetett. Mednyánszky Strehubernél s a második évben Seitznél nem kapott egyebet, mint gipszmintát és újra gipszmintát. Természetes az is, hogy a tanításnak ilyen módja nem elégíthette ki. Sem hajlamaival, sem egyéniségével, sem pedig szemének sajátosan festői látásával nem egyezett meg. [...] Párizs felé veszi útját, végképen odahagyva a léleknélküli technikatanulást, a motívummásolásokat." Schanzer Mária: Mednyánszky. Budapest, 1935. 11-12. 13 Kállai Ernő: Mednyánszky László. Budapest, 1943. 20. 14 „Czobel Istvánné Mednyánszky Margit emlékezéseit", „Húga írja az emlékezésekben". Uo., 7., 20. Lehetséges, hogy Kállai Elek Artúrtól, A Műbarát szerkesztőjétől tudott Miri visszaemlékezéseinek teljes szövegéről, amelynek erősen rövidített és stilizált változata 1921-ben a folyóirat hasábjain jelent meg: Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: Mednyánszky László gyermekkora. A Műbarát, 1. 1921. 331-334.;de lehetséges hogy a művész unokahúgától, hiszen Kállai járt Czobel Margitnál Nagyőrön s könyvében hivatkozik is erre: Uo., 9. Az kétségtelen, hogy első kézből szerzett információkat, mikor monográfiáján dolgozott. 15 Mednyánszky László naplója (Szemelvények). Szerk., előszóval és jegyzetekkel ellátta Brestyánszky Hona. Budapest, 1960. 184. 16 Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László (1852-1919). Budapest, 1981. 19. 17 Aradi Nóra: Mednyánszky. Budapest, 1983. 9. Érdekes körülmény, hogy a XX. század második felének Mednyánszkyval behatóan foglalkozó szlovák szakirodalma a rövid müncheni tanulmányokat veszi át - nyilván a magyar kutatás eredményeit használva forrásként. Karol Vaculík, Brestyánszky életrajzi vázlata alapján adja meg az 1872-73-as éveket (Ladislav Mednansky. Maliar Slovenskej zeme a ludu. [kat.] Slovenská národná galéria. Komisár vystavy: Karol Vaculík. Bratislava, 1962. 12.). Mintegy 30 évvel később Anton C. Glatz nem állít fel pontos időhatárokat: „a müncheni periódus és a párizsi tanulmányok kezdetén, 1873-74 körül". (Glatz, Anton C: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Expozície SNG kastiel' Strázky. Bratislava, 1990. 7.), hogy azután Mednyánszky rajzainak kiállításán ismét a korábbi kronológia kerüljön előtérbe (Ladislav Mednansky. (Mednyánszky) 1852-1919. Kresby. [kat] Slovenská národná galéria, Bratislava; Zvolensky zámok, Zvolen. Autorka á koncepcie vystavy a katalógu: Danica Zmetáková. Bratislava, 1995. 13-14.). 18 MNG Adattár, ltsz. 9035/1956. Megjelent: Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: László-Brouillon (visszaem-