Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIV. Az emlékezés helyei: emlékműkultusz - SZATMÁRI GIZELLA: A Hentzi-emlékmű

megtűrni többé nem akarta, Hát kapta Hentzi csontját és csapta Bánffy kontyát. Az új kormányt, mely jött helyette, Viszont meg Eötvös nem szerette, Hát ő is mit mivel? Kormányra csap holt Hentzivel. A kormányt üsd agyon, De ne nagyon! Hentzit ne bántsd, szavadra jól vigyázz, mert megharagszik a császári ház! A Hűvösvölgyben mértéktartó az ünnepség. A vízivárosi katonai temetőből áthelyezték az elesettek földi maradványait egy erre a célra készített kriptába, Hentzi feleségével együtt. Hentziét azonban nem tudták különválasztani katonáiétól... A csontokat beszentelték, díszsortűz, díszlövések hangzottak el. Lobkowitz herceg hadtestparancsnok József főherceg jelenlétében mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a Hentzi-szobor neve harcosemlék lett, a katonák kötelességüket teljesítve a becsület mezején estek el. Az emlékoszlop új helyén 1918. november 1-jéig állt. Akkor megjelent egy Tolnai Károly nevű kereskedő, aki az iskolaparancsnokság kívánságára írásbeli felhatalmazást hozott az alig pár napja megalakult Nemzed Tanácstól, és az emlék minden mozdítható részét leszerelte egy Fazekas István nevű „hazafias közlegény" segítségével. A dologról jegyzőkönyvet vettek fel, mely az eltávolított figurákkal együtt a Nemzeti Múzeumba került. A kormány ezután a Jövő Nemzedékért elnevezésű jótékony gyermekvédő egyesületnek ajándékozta a szobrokat, amely azokat 1920. február 7-én, az osztrák kormány tiltakozása ellenére, nagy érdeklődés mellett árverésre bocsátotta az Ernst Múzeumban. Az árverésen a hat allegorikus alak szerepelt. Ezeket - 50-60 ezer korona körüli összegekért - műkereskedők vették meg. Egy 1942 októberében kelt fényképfelvétel tanúsága szerint két nőalak - az Igazság és az Éberség - bizonyos Ringer főállatorvos tulajdonában volt. A zászlót tartó Lovagiasság (zászlóhoz való hűség) 1943-ban a székesfővárosi Történeti Múzeumé. 1948 januárjában a szobrot az újsághír szerint a fővárosi múzeumból egyéb műtárgyakkal együtt ellopták. Nem tudjuk, milyen körülmények között jutott a Hadtörténeti Múzeumba, úgyszintén azt sem, hogy az Önfeláldozás- (Vértanúság) szobor - amely a múzeum legrégebbi épületszárnyának homlokzatát díszíti egy kis mérműves architektúra-töredékkel együtt - hogyan került ide. 1999 tavaszán osztrák és magyar diplomaták, katonák és történészek megemlékeztek Hentziről, és megkoszorúztak az egykori hadapródiskola területén egy üres kriptát, mivel a csontokat tartalmazó szarkofágok az idők folyamán eltűntek. ZIEGLER, ANTON: Vaterländische Bilder-Chronik aus der Geschichte des österreichischen Kaiserstaates. Wien 1850, IV, Nr. 45; N. N.: Május 4-én érkezik ide Ferenc József és Erzsébet. VU 4 (1857) 181; CATO CENSORIUS: Hentzi szobra. Budapest 1886; ADORJÁN SÁNDOR: A Hentzi-szobor megint nem repült a levegőbe. Ország-Világ 1895, 211-212; N. N.; Merénylet a Hentzi-szobor ellen. Fővárosi lapok 1895. április 3,10; Hentaller Lajos képviselő beszédei a Hentzi-ügyben. Budapesti Hírlap 1898. november 15, 17, 21; (i. e.): Politizáló katonák. Pesti Hírlap 1898, 318, 324, 325. sz; Ezernyolcszáz negyvennyolc. A magyar szabadságharc története képekben. Szerk. JÓKAI MÓR-BRÓDY SÁNDOR-RÁKOSI VIKTOR. Budapest 1898, 258; N. N.: A hazajáró lélek. Pesti Hírlap 1899. augusztus 12, augusztus 13; N. N.: A Hentzi-szobor leleplezése. Budapesti Hírlap 1899. március 30; BERKESZI ISTVÁN: Temesvár sz. kir. város kis monográfiája. Temesvár 1900, 72-73; N. N.: Szobrászsors. Új Idők 1918-1919,17,148; MARKÓ MIKLÓS: A Hentzi-szobor. Ország-Világ 1918, 549-550; A diadalmas forradalom könyve. Szerk. GELLÉRT OSZKÁR. Budapest 1918, 185-186; Az Emst Múzeum aukciói, X. 1920. február, 721. sz. (repr.); REÉZ PÁL: Dobra kerül a Hentzi-szobor. Az Újság 1920. január 24; Apponyi Albert emlékiratai. Budapest 1922,1, 202-204; SZATMÁRI MÓR: HÚSZ esztendő parlamenti viharai. Budapest 1928,140146,108-204; A M. Kir. Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia Évkönyve az 1939^40. évről. Budapest 1941, 205; Rövid hír. Világ 1948. január 20; Budapest 1995,180 (SINKÓ KATALIN); SZATUCSEK ZOLTÁN: A mindenhonnan kiutált Hentzi-szobor. Népszabadság 1999. december 11, 40.