Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei

VI-7. Perseus megszabadítja Andromédát Fabricius János tézislapja a nagyszombati egyetemen 1663 Jacobus Luzenicki után Matthäus Küsel (1629-1681) Rézmetszet, papír; 775 x 525 mm Jelzés: „Jac. Luzenicki del. - Matthaeus Kussel sculp. Aug." Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Osztály, ltsz. L. 62.1 A tézislap a magyarországi kisnemes Fabricius János filozófiai vizsgájára készült (tanára Elevenkuti András S. J.), amelyet a nagyszombati egyetemen 1663 augusztusára tűztek ki. A csak e lap szignatúrájából ismert Luzenicki kompozícióját - más nagyszombati tézislapokhoz hasonlóan - Augsburgban metszették rézbe, s a metsző ez esetben Matthäus Küsel volt. A rézmetszetet készíttetője a török elleni védelem szempontjából igen jelentős vár, a közeli Érsekújvár főkapitányának, Forgách Ádámnak ajánlotta. A metszet témája: Perseus megmenti a sárkánytól Andromédát. Tehát egy mitológiai história, amelyet úgy formáltak a magyarországi törökellenes harc allegóriájává, hogy az egyúttal Forgách Ádám és a Forgách család dicsőségét is hirdesse. A tengeri sziklához láncolt királylányhoz szárnyas lován megmentője, Perseus száll, aki - Forgách címeres pajzsának körirata („Blasius Forgách de Gémes Vindex Mariae Regináé 1386") szerint - arra a Forgách Balázsra utal, aki 1386-ban Nagy Lajos király özvegyének trónját megvédte Kis Károlytól. Neki köszönhette kiemelkedését a Forgách család, amelynek huszonegj nevezetes tagja keretezi képmásával a kompozíciót. Ok a keret portréin a Forgách család dicső múltját szemléltetik, míg a jelenre a középső kompozíció záró részlete utal. Itt Perseusszal átellenben a felhőkön sasoktól húzott diadalkocsiján Forgách Ádám főkapitány jelenik meg, s neki nyújtja - „Arte et Marte" felirattal kísérve - az egyik oldalról a bölcs Minerva babérkoszorús lándzsáját, s a másik oldalról egy kéz a hős Héraklés győzelmi jelképeit. Forgách Ádám személyéhez kapcsolódik Androméda sziklájának csúcsán a magyar címernek, a hármas halmon emelkedő kettős keresztnek, itt a magyar királyság jelképének feltűnése is, hiszen amint Fabricius János szöveges ajánlása a képi utalások bonyolult szövevényét összefoglalja, Forgách Ádám „a magyar korona Perseusa", Magyarország oltalmazója. Fabricius János tézislapja, amely a fenyegető török támadások árnyékában született, egy vágykép megtestesítője. Azt a reményt sűrítette a barokk allegória bonyolult képi rendszerébe, hogy Magyarország - élén vezetőivel - képes lesz a töröktől megvédeni magát. Ám a 17. századi magyar történelemben vágykép és valóság ritkán estek egybe, s ez éppen a tézislap kapcsán különösen szemléletesen jelenik meg. A disputa tervezett idején a török már körülvette s erősen ostromolta Érsekújvárt, amely 1663 szeptemberében el is esett. A bécsi udvar pedig - bűnbakot keresvén - a vár főkapitányát, Forgách Ádámot vizsgálati fogságba vetette, ahonnan csak nehezen szabadult. A kompozíció egyértelmű képi visszhangja a néhány évvel korábbi, az Esterházy családot dicsőítő nagyszombati tézislap képi megoldásának (VI-20). Abban is, hogy a család címerképe volt a témaválasztás kiindulópontja (a Forgách-címer fő motívuma egy koronás leányalak), s abban is, hogy a kereten az ősök és rokonok képmásai jelennek meg. G.G. NAGLER, GEORG KASPAR: Neues allgemeines Künstler-Lexikon oder Nachrichten von dem Leben und den Werken der Maler, Bildhauer, Baumeister, Kupferstecher. München 1835-1852, VIII, 109; GALAVICS 1986, 94, 66. kép; RÓZSA 1987-1988, 250-251; Budapest 1993,90. sz. (GALAVICS GÉZA) VI-8. Wesselényi Ferenc hőstette Széchy Gáspár tézislapja a nagyszombati egyetemen 1663 J Ismeretlen festő után Matthäus Küsel (1629-1681) Rézmetszet, papír; 70 x 48,3 cm Jelzés jobbra lent: „Matthaeus Kussel sculp. Aug." Wien, Heeresgeschichtliches Museum, ltsz.: BI. 15158 A tézislap Széchy Gáspár (tanára Zeller Márton S. J.) logika vizsgájára készült 1663-ban, aki azt nagybátyjának, Wesselényi Ferencnek, Magyarország nádorának és kassai főkapitánynak ajánlotta. A kompozíción a rajzoló nevét nem jelezték, de nincs kizárva, hogy - miként a nagyszombati egyetemen ugyanebben az évben készült, ugyancsak az augsburgi Matthäus Küsel által metszett tézislapot (lásd VI-7) - ezt is Jacob Luzenicki készítette. Ez a lap is a török támadások légkörében született, s Magyarország legfőbb világi méltóságának legendás hőstettét ábrázolja. A kortársak úgy tudták, Wesselényinek akkora ereje volt, hogy egy lovascsatában kardjával egyszerre vágta le ellenfelének fejét annak lováéval. A metszeten a lovascsata mögött várostrom, a háttérben hadimustra zajlik, a jelenet fölött pedig - utalásként Wesselényi előző évben kapott aranygyapjas rendjére császári sasok röpködnek a rend jelvényeivel, s mitológiai párhuzamként az aranygyapjút megszerző Iasón érkezik diadalkocsiján, allegorikus nőalakoktól közrefogva. Nemcsak a kitüntetett, de a hős és a heroikus erőfeszítésre képes Wesselényinek is van a tézislapon mitológiai párhuzama: a kompozíció felső sarkaiban Héraklés és a földgolyót tartó Atlas. Erre utal Széchy Gáspár ajánlása: „Élj, hogy Marshoz hasonlatos erőddel, mint valami Hercules védelmezz, s a bátorság és megfontoltság nagyságával, mint Atlas tartsd fenn csaknem elbukó hazánkat". Wesselényi vitézségére utalnak - harcainak színtereként - a kompozíció keretének látképei is, a török elleni védvonal két vára, Szendrő és Fülek, s az akkori Kelet-Magyarország megerősített központja, Kassa, fölötte a Wesselényi főkapitányságára utaló „GENE-