Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XI. A nemzeti szenvedéstörténet képei

lás Madarász kompozíciójából hiányzik, a festmény vél­hetően elsődlegesen Cserei szövegére támaszkodott. Remellay történeti elbeszélése a forradalom nyarán vádirat az embertelen és igazságtalan ítéletekért felelős mindenkori elnyomó hatalom ellen: „A Zrínyi, Nádasdy, Frangepán s más lemészároltatottaknak lelkei vádlóként állnak a trón körül, s igazságos-e az Isten, ha nem ad végtére elégtételt, ha nem sújtja le végre büntető villá­mát". Az 1848-ban megjelent elbeszélés zárszavai pon­tosan közvetítik Az utolsó Zrínyi Habsburg-ellenes jelen­téstartalmát. Az önkényuralom éveiben azonban az élet­fogytiglan sínylődő rab képe felidézi a Világos utáni megtorlás áldozatait is. Petőfi A rab címen ismert költe­ménye (1847) nyomán az abszolutizmus éveiben megje­lenő folyóiratok verseinek gyakori témájává lesz a sza­badságától megfosztott hazafi témája. Madarász festmé­nyének ikonográfiái rokonságát pedig az ötvenes évek­ben sorra születő fogolyképek köre jelöli ki. Közülük Kovács Mihály A fogoly (1853) címen ismert festménye, valamint Zichy Mihály az 1850-es évek közepén készült képe, A rab a Madarász-mű közeli analógiájának tekint­hető. Madarász kőrajzként sokszorosított kompozíció­jának sikerét jelzi, hogy azt Langer Ede 1862-ben újra kiadja (MNM TKCs, ltsz.: 4644). R. E. EMIL: Az utolsó Zrínyi. (A Madarász Gy. által festett képhez.) Divat­csarnok 8 (1860. december 18.) 405-406; CSEREI 1852; REMELLAY GUSZTÁV: AZ utolsó Zrínyi. Életképek 6 (1848. június 4.) 710-715; az elbeszélés némileg átírt, már a Madarász-kép ismeretében ké­szült újra közlése: REMELLAY GUSZTÁV: Wesselényi Anna. Napkelet 3 (1859) 357-359, 374-377; A Pesti Műegylet által 1856. évi június 15-től július 16-ig kiállított művek lajstroma. Pest 1856, 29. sz; A Pesti Műegylet által 1859. évi május 15-től június 16-ig kiállított mű­vek lajstroma. Pest 1859, 71. sz; A Pesti Műegylet által 1859. évi június 15-től július 16-ig kiállított művek lajstroma. Pest 1859, 29. sz; [JÓKAI MÓR]: Kakas Márton a műtárlatban. VU 6 (1859) 273-275; SZÉKELY 1954, 24. (Zrínyi Péter a börtönben címmel) XI-9. Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1681-ben - vázlat 1864 Madarász Viktor (1830-1917) Olaj, vászon, 65 * 81 cm A Fővárosi Képtár vásárlása 1939-ben az Ernst-hagyaték árverésén Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: FK.4110 Madarász Viktor igazi nagy sikerét Pesten a Zrínyi Ilona Munkács várában vizsgálóbírói előtt című festményével 1860-ban érte el. Képét kiválasztották a Pesti Műegylet műlapjának az 1863-as évre. Madarász ezt a sikerét sze­rette volna megismételni, így az időközben Párizsban elkészült újabb festményét, mely Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet ábrázolja a bécsújhelyi börtönben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom