Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IX. A birodalmi patriotizmus és a magyar történelem
IX-8. IX-8. Dobozy Mihály és hitvese 1830 körül Laccataris Demeter (1798-1864) Olaj, vászon, 61 * 76 cm Jelezve jobbra lent: „D. Laccataris pinxit" Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály ltsz.: 3109 Dobozy Mihály és hitvesének története mind irodalmi, mind képzőművészeti földolgozásokban a 19. század egyik legnépszerűbb történeti témája volt. Az Istvánffy Miklós nyomán fönnmaradt történet német nyelvű dramatizált változatai a bécsi Archiv című folyóiratban jelentek meg, a magyar költők közül Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor s Kisfaludy Károly írtak Dobozyról hosszabb-rövidebb költeményt. (Nevét később gyakran Dobozinak írták.) Laccataris festményének előképe egy 1822-es rézmetszet, amelyet Kisfaludy Károly vázlata nyomán Martin Schärmer rajzolt, illetve Blaschke János metszett rézbe, s amely Kisfaludy folyóiratában, az Aurórában jelent meg. Kisfaludyt jelen esetben bátyjának, Sándornak a Dobozy Mihály és hitvese című regéje inspirálta. Kisfaludy Sándor Dobozy]ának közvetlen forrása pedig Budai Ferenc 1804-1805-ben megjelent lexikona. A kötet Kisfaludy Sándor könyvtárában is megtalálható volt, ennek végére a költő be is jegyezte a földolgozásra alkalmas témákat. Az irodalmi Dobozy-földolgozások közül Kisfaludy Sándoré a legkidolgozottabb és a legszínesebben megírt verzió. Nem véletlen, hogy Kazinczy Ferenc annyira el volt ragadtatva tőle, hogy egyenesen nemzeti himnuszunknak szerette volna tudni. „Dobozy gyönyörű, a 7 Nemzeti Éneknek pedig óhajtanám, hogy azt a' Magyar úgy énekelje minden reggel és estve, mint az Angol a' maga God save the Kingjét" - írja Pápay Sámuelnak 1822. február 13-án. Másnap, február 14-én pedig így ír Kisfaludy Károlynak: „A' bátyád Dobozyja valóban igen szép, a' Nemzeti Éneknek pedig óhajtom, hogy azt minden Magyar tanulja-el, 's reggeli és estveli könyörgése mellett mondja el teljes szívből, teljes lélekből és minden erejéből." A Dobozy-téma hallatlan népszerűségét annak köszönhette, hogy hőseit - Dobozyt és hitvesét - nemcsak történeti hősként lehetett értelmezni, hanem egy nagyon izgalmas szerelmi dráma hőseiként is. A magyar történelem ilyen szentimentális, két-három szereplősre dramatizált jelenetei (hasonlóan pl. Szent László cserhalmi leánymentéséhez vagy a szintén sok változatban feldolgozott Zách Felicián-témához) a 19. század elején jelennek meg a magyar képzőművészetben, nem utolsósorban az almanach-illusztrációk révén. Laccataris festményén kívül a Dobozy-rézmetszetnek egy másik egykorú festmény változata is ismert nagyobb méretben (olaj, vászon, 108 x 95 cm, MTA Gyűjteménye. Ld. SZABÓ J. 1985,110, 52. kép). Dobozy Mihály történetének későbbi feldolgozásai, mint például Lötz Károly, Jakobey Károly, Székely Bertalan vagy Madarász Viktor képei már távol állnak a Kisfaludy által elsőként megformált kompozíciótól. B. G. VISZÜTA 1903, 50-58,160-168; BELLÁK 1989; VAYERNE 1967, 28; VAYERNÉ 1973, 25, 28; Budapest 1980, 214. sz; SZABÓ J. 1985, 110111; BUDAI 1804-1805, III, 2; KAZINCZY lev. XVIII, 36-37.
