Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)

IV-15. Csataképek rézdúcai Illusztrációk a Ferenczffy Lőrinc tervezte História Hungáriáé számára 1620-as évek Isaac Maior (1576 körül-1631 után) Vörösréz; a: 219 x 140 mm, b: 221 * 141 mm, c: 220 x 141 mm, d: 217 x 141 mm, e: 209 x 143 mm Ferenczffy Lőrinc királyi titkár halála után, nyomdai felszerelésével együtt kerülhettek a jezsuiták pozsonyi nyomdájába 1640ben. Ekkor még együtt voltak az uralkodóképek dúcaival. Amikor azonban utóbbiakat 1659-ben a pozsonyi kollégium rektora, Giovanni Bucellini kiadta Nádasdy Ferencnek, a csataképek dúcai Pozsonyban maradtak, majd átkerültek Nagyszombatba, az ottani akadémiai nyomdához. Itt az egyiket kissé átalakítva és feliratozva lenyomtatták a nagyszombati kalendáriumban 1697ben (RMK II 1892), mint az 1696. évi győztes temesvári csata képét. A jezsuita rend feloszlatása után a dúcok az Egyetemi Nyomda felszereléséhez tartozhattak, majd - bizonytalan, mikor - a Nemzeti Múzeumba kerültek, ahonnét Varjú Elemér 1934ben kiadta őket. Budapest ostromakor, 1945 elején (?) a Múzeum egyik raktárában tűz keletkezett, ekkor a lemezek megsérültek (kilágyultak, hullámossá váltak), új levonatot ma már nem lehet róluk készíteni. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok Az ábrázolásokról lásd az előző tételt! M. Á. VARJÚ ELEMÉR: Mfílapok a Magyar Történeti Múzeum gyűjteményében őrzött régi rézmetszetű dúcokról, II. Húsz régi magyar csatakép. Budapest 1934; CENNERNÉ WILHELMB GIZELLA-RÓZSA GYÖRGY: A Magyar Történelmi Képcsarnok rézlemezgyűjteménye. Folia Archaeologica 11 (1959) 197-205; ROZSA 1973,115,166/29; Hon 1980,155; GALAVICS 1986, 66,143/142. IV-16. Hunyadi János (tl456) gyulafehérvári síremlékének domborművei Gipszmásolatok 20. század eleje (az eredeti mû 1533-ban készült) a: Csatajelenet b: A foglyok elvezetése Gipsz; a: 48 * 165 xl2 cm, b: 48 x 176 x 12 cm (az eredetik anyaga mészkő) Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály A gyulafehérvári székesegyházban lévő Hunyadi Jánossíremlék domborműves oldallapjait Balogh Jolán a magyar protoreneszánsz kiemelkedő, bár társtalan alkotásainak tartotta. Szerinte a tumba Mátyás király rendeletére készült az 1460-as években. Korábban Boncz Ödön (1901) és Varjú Elemér (1907) a reliefeket későbbi időkből származtatták. Möller István (1905) a magyarigeni mészkő anyagát a 15. századi fejtésnél későbbinek vélte. Ujabban került vizsgálat alá Verancsics Antal -1532től óbudai, 1538-1549-ig gyulafehérvári prépost és királyi titkár - vázlatfüzete, amely az Erdélyben található római emlékek feliratait tartalmazza. Verancsics a Gyulafehérvárt látható kövek latin és görög szövegei közé bemásolt a székesegyházból két, a Hunyadi-síremléken található föliratot is. Az egyik az „ifjabb János" tumbáján ma is olvasható körirat. A másik, az eddig teljes formájában ismeretlen fölirata Hunyadi János síremlékének: IV-16./a-b