Az Ernst-Múzeum kiállításai 1912-1913

10. Magyar biedermeier-művészet

Majd visszatér, hogy 1855-ben Párisba menjen s onnan visszatérve, nemsokára meghalt. 138. Szinyei Merse László arcképe. Dr. Szmrecsányi Jenő ur (Kassa) tulajdona. Szinyei Merse László, Szinyei Merse Pál nagyatyjáról, ezt irja Berzeviczy Albert: ,,Pulszky Ferenc önéletleirásában megemlékszik a nagyatyámról, ki az 1831 -iki cholera idejében alispán volt s kinek erélyes föllépése hárította el a megyéről a parasztlázadás iszonyait. Magam is hallottam gyakran, hogy Szinyei a megyei közgyűlés által hirtelenében elhatározott statáriumot a maga felelősségére rögtön alkalmazta is és a Branyiszkó táján fekvő Nagy-Vitézen a két főizgatót fölakasztatta, amiért József nádorhoz rendelték ad audiendum verbum ; a nádor hivatalosan megdorgálta a szabálytalan eljárásért, de azután bizalmasan megdicsérte az erőskezű alispánt." (Régi emlékek. 25. 1.) Barabás, Kozina és Burkhard, 1834-ben. Az Ernst-muzeumban, XIV. terem. 4. LIBAY LAJOS, született 1814-ben Besztercebányán, fia volt Libay Sámuelnek, a jeles ötvösnek, akinek műhelyében dolgozott, aztán Bécsben tanult az akadémián, majd gróf Beunert tanítja rajzolni s hánytvetett életet élt Ischlben, Münchenben, Gasteinban, Olaszországban, Jeruzsálemben, s tájrajzai általános tetszésben részesülnek. 1855-ben régi tanítványával, gróf o 33 o 3