Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai
Galerie anyagának a Kunsthistorisches Museumból való kiválása adta. Annak is több nyoma maradt, hogy már az eredeti elképzelések között ott szerepelt a Régi Magyar Gyűjtemény átvétele. 621 1959-ben kormányrendelet jelölte ki a Nemzeti Galéria új helyét a Budai Várpalota helyreállítandó épületében. 62 * A gyűjtőkört azonban csak akkor módosították, amikor a várbeli elhelyezkedés véglegesen lehetővé vált. A Szépművészeti Múzeumban fellélegezhettek, a raktárak és kiállítási terek jó részét elfoglaló modern magyar művészet kikerült a házból. 529 Pogány augusztus 17-én jelzi, hogy a modern magyar művészet Szépművészeti Múzeumban lévő kiállítását lebontják és elszállítják. 630 1957 végére 6000 festmény, 2100 szobor és 3100 érem került át a Kúria épületébe. Pigler ekkor kezdhetett hozzá a Régi Képtár átrendezéséhez, s ez majd évtizedekre meghatározza a múzeum arculatát és jó hírnevét is. 631 Gondolhatnánk, Piglcrnek és kartársainak válláról a Nemzeti Galéria megalapítása levette az élő művészettel kapcsolatos ügyek és a velük járó politikai nyomás terheit. Ez azonban csupán részigazság. A minisztériumi illetékesek - és a pártirányítás - szemében a szakmai munkálkodás nem volt elegendő vagy igazán szükséges, ettől kezdve kritikáik célpontja a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek egyoldalúsága lesz. Való igaz ugyanis, a múzeum csak elvétve rendelkezett a szocialista országok képzőművészetét illető műtárgyakkal. „A Szépművészeti Múzeum modern külföldi anyagából hiányoznak a cseh, lengyel, román, bolgár alkotások. Nincsen egyetlen szovjet vagy orosz művész alkotása sem. Egy Verescsagin-festményről tudunk az országban, az is a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagában szerepel, mint Jókai Mór hagyatéka" - írja egy minisztériumi dokumentum. 632 Ezek a vádak később is visszatérnek. A múzeum gyűjteményeinek ebbéli hiányosságait aligha pótolta, hogy már az ötvenes évek elejétől itt szerkesztették a Szovjet Művészettörténet című évkönyvszerü periodikát, amely voltaképpen fordításokat tett közzé a szovjet szakirodalmi, vagy inkább művészeti propagandairodalom anyagából. Visszarendeződés, és ami ebből következik Az új kormányprogram 1957. december közepén kezdett formálódni. Ekkor készült az MSZMP állásfoglalás-tervezete a „magyar művelődés fejlesztéséről". Eszerint a párt minden eszközzel támogatja „a magyar művelődés nemzeti jellegének szabad fejlődését, demokratizmusát, öntevékenységét és gazdagodását." A szöveg kitér az irányítás feladataira is: „az állami kormányzati szervek fő feladata a művelődés területén a serkentés, a támogatás és a koordinálás". A tudomány és művészet világában pedig „nem a világnézeti szempontok a döntőek, hanem a képesség, a szaktudás...." 633 Tudjuk, e szép mondatok rövidesen már semmit sem jelentettek. 1957 januárja és júniusa között érte el az ország egészét az a balra tolódás és az ezzel párhuzamos megtorlási hullám, amelyet a hivatalos szóhasználatban konszolidációnak neveztek. A pártirányítás a művészeti és a múzeumi élet területén is egyre inkább érvényesült. 634 A művelődés területén azonban a tényleges fordulatra csak a júniusi országos pártértekezlet után került sor. Hangoztatni kezdték az „ellenforradalmi veszélyt", ami miatt „határozott ellentámadást kell indítanunk az ellenforradalom kulturális életünkben jelentkező térhódítása ellen". 635 1 9 5 7 következő hónapjai során a művelődéspolitikai irányelvek kidolgozása érdekében a párt különböző szervezetei három ízben is összeállítottak különböző anyagokat az illetékes testületek számára, ezek azonban csak 1958-ban kerültek a Politikai Bizottság elé. 636 Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei című dokumentum végül 1958 augusztusában jelent meg a Társadalmi Szemlében. 637 Ez a határozat szolgált még évtizedeken át a művelődéspolitika számára hivatkozási alapul. A múzeumok fejlesztése e szöveg alapján pusztán a „tömegkultúra" támogatásának gyakorlati problémájává szűkült. 638 A művészeti élettel kapcsolatos, másik fontos pártdokumentum részletekbe menően foglalkozott az irodalompolitikával, erre itt nem térhetünk ki. 639 A Kádár-korszak első, repressziós szakaszában tehát az ideológia megerősítésére helyezték a kultúrpolitikai hangsúlyokat, az ideológia centrumában pedig a művészetpolitika állt. 640 1 95 7-től Orbán László töltötte be az MSZMP KB Agitprop Osztályának vezetői posztját, s ő volt a tudományos és kulturális osztály irányítója is. Később Óvári Miklós 627 Pogány a külföldi és hazai emlékanyag múzeumi szétválasztásának példái gyanánt elsőként említi a berlini Nationalgalerie-t, majd a leningrádi Ermitázs és Orosz Múzeum, a moszkvai Tretyakov Képtár és a Puskin Múzeum esetét. „1953 óta a bécsi Kunsthistorisches Museum és az Österreichische Galerie fejlődésére hivatkozhattak azok, akik Magyarországon is önálló intézményt sürgettek nemzeti művészetünknek." Pogány 1959, 118; „A régi magyar táblaképek és faszobrok se szerepeltek még összegyűjtve ország-világ előtt, holott értékük a rangosabb európai emlékanyaghoz hasonlítva is számottevő. Mutatós bevezetésük az itthoni és nemzetközi köztudatba meg fogja közelíteni a csehszlovák (sic!) gótika 1957. évi emlékezetes párizsi sikerét." MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 4.dosszié/21. kézirat, 3. oldal. 628 Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1959. évben. Az MNG Közleményei III. 1961, 199-202. 629 A Fővárosi Képtár állományának egy része, továbbá a számos letéti kép is az intézmény raktárait terhelte, a művek egy részét a földön, stószokban tárolták, így azok a sötét és túlzsúfolt raktárakban szinte hozzáférhetetlenek voltak. 630 SzM Irattár, 31-01-90/1957. 631 A múzeumban 1957. június 8-án tartott osztályvezetői értekezleten Pigler beszámol arról, hogy a Régi Képtár rendezése megindult, ütemét a „Galéria konkrét formában történt megvalósulása határozza meg, ami lehetővé teszi, hogy a Régi Képtár majdnem az egész 1. emeletet elfoglalhassa. Az új kiállítás tervezése azonnal megindult". Jegyzőkönyv a Szépművészeti Múzeumban 1957. június 8-án megtartott osztályvezetői értekezleten. SzM Irattár, 863-09-7/1957; Pigler rendezéséről lásd: Radocsay 1958; Mojzer 2006, 409-410. 632 A múzeumügy eredményei és problémái. II. Sokszorosítás, 1959. Budapest, 41. 633 Erről a dokumentumról lásd: Ormos 1989, 51. Ez a megfogalmazás visszautal Kádár 1956. november 4-i felhívására. Bolvári-Takács, 1995, 115. 634 MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztály: Feljegyzés a művészeti terület pártirányításának néhány problémájáról. Javaslat a művészeti szövetségek létrehozására és a müvészszakszervezet fejlesztésére. (Szám: Tu 1063.) Stencil. Készült 40 példányban. 1958. augusztus 13. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 125. dosszié/l. 635 Idézet forrását lásd: Bolvári-Takács 1995. 117. 636 A vitaanyagok Pogányhoz is elkerültek. Ld.: Az MSZMP Tudományos és Kulturális Osztálya Szerényi Sándor aláírással, 1958. május 1. meghívója Pogány Ö. Gábornak a „Művelődéspolitikánk elvei és céljai" című dokumentum vitájára, melyet végleges elkészítése és nyilvánosságra hozatala előtt „kulturális életünk vezető személyiségeivel, gyakorlati szakembereivel kívánjuk még egyszer megvitatni". Mellékelve a fenti című anyag, stencil, 1-41. oldal, 1958. ápr. 15. MNG Adattár ltsz.: 24.400/2006, 82. dosszié/3. A dokumentum kongresszusi jóváhagyására 1960-ban került sor. Ld.: „Az MSZMP VII. kongresszusának a kulturális munkára vonatkozó tanulságai (Tézisek)." Készült 10 példányban, 1960. jan. 20. (Az MSZMP VII. kongresszusa jóváhagyja a párt általános politikáját, és ezzel együtt jóváhagyta azt a kultúrpolitikát is, amely az ellenforradalom leverése és az ellenforradalmi ideológia visszaszorítása során alakult ki, és amely a Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelveiben nyert kifejezést). 1-10. oldal, stencil, MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 18. dosszié/l. 637 Társadalmi Szemle 1958. évi 7-8. szám. 638 Ld.: Az MSZMP KB Kultúrpolitikai Bizottságának 1958-as munkaanyagai. Április 1. A tömegkultúra fejlesztésének elvi és gyakorlati problémái. A téma kidolgozásáért felelős: Benke Valéria, Bugár Jánosné, Aradi Nóra. A téma kidolgozásába bevonták: Pap Sándort, Baranyai Tibort és Máthé Györgyöt. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 82. dosszié. 639 Irodalompolitikánk alakulása 1945-től napjainkig és feladataink. (Tézisek). 1958. október 22. Stencil, 1-33. oldal. Ez részletesen tárgyalja az íróknak az „ellenforradalomban" játszott szerepét. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 82. dosszié/4. 640 A forradalom okának többek között a „művészek ideológiai eltévelyedését" tartották, ezt jelzi a népi írókról elfogadott határozat és az Irányelvek is. T. Kiss, 2002, 148.
