dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)
Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1960—1961-es évben
Endrét két jellegzetes tanulmányrajza prezentálja az új szerzemények között. Márffy Ödön hagyatékából 8 darab, Medgyessy Ferenc hagyatékából pedig 25 jelentős rajz került a gyűjteménybe. Berény Róbert művei közül egy nagyszabású, a „Nyolcak" idejéből való önarcképe emelkedik ki az 1960-ban vásároltak közül. Aba-Novák Vilmostól 9 lappal, Csernus Tibortól pedig 3 lappal gyarapodott a gyűjtemény, köztük a remek „Párisi utcá"-val. Vértes Marcelltől a „Gitározó nő", a „Kislány virágvázával" és a „Kislány testvérével" c. rendkívül artisztikus, szép rajzokat vásárolta meg a Galéria. 1961-ben Barcsay Jenő 14 jelentős rajza került a gyűjteménybe a művész ajándékaként, Fényes Adolftól pedig egy nagyszabású: szén rajz, a „Falusi utca" gazdagította a Fényes rajzok sorát. Komoly gyarapodást jelentett Ámos Imre 6 rajzának megvétele. Nagy művészi értéket képvisel Cserepes István 91 lapja, melyek a Fővárosi Tanács ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A metszet-gyűjtemény gyarapodása közül Hincz Gyula rézkarcai, valamint Cserepes István művei a legjebntősebbek. A Restaurátori Osztály 1960-ban 1247 db festményt és 31 db szobrot restaurált, illetőleg 264 db szobrot és 2007 db grafikai lapot konzervált. 1961-ben a számadatok a következőképpen alakultak: 232 db festmény és 30 db szobor restaurálása, illetőleg 1110 db festmény, 240 szobor és 953 grafikai lap konzerválása, tisztítása történt meg. Kiemelkedő feladatot jelentett a festmény restaurátorok részére az elmúlt két év folyamán az alább felsorolt müvek restaurálása: Thorma János: Aradi vértanúk, Thorma János: Szenvedők, Kádár—Konecsni: Vihar előtt, Fényes Adolf: Szegények ebédje, Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása, Borsos József: Galambposta, Szinyei Merse Pál: Apám, Rippl-Rónai József: Kaposvári utcarészlet stb. stb. A szobrász restaurátori munkák közül Medgyessy Ferenc: Napozó c. gipsz szobrának kiegészítése és patinázása, Boldogfai Farkas Sándor: Női akt c. gipszszobrának kiegészítése és patinázása és Ferenczy István: Pásztorleányka c. márványszobrának javítása jelentett kiemelkedőbb feladatot. A Könyvtár állaga 1960-ban 489 db könyvvel, 90 db folyóirattal és 203 db katalógussal gyarapodott, míg 1961-ben 574 db könyv, 105 db folyóirat és 440 db katalógus volt a gyarapodás. KIÁLLÍTÁSAINK Az 1960—61-es esztendő rendkívül mozgalmas volt a kiállítás rendezések vonalán is. A Galéria muzeológusai számos új kiállítást rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria épületében éppúgy, mint idegen intézményeknél. Állandó kiállításaink 1960 elején éremművészeti anyaggal gazdagodtak. A 19. és 20. századi festészeti kiállítás helyiségében 31 tárlóban 520 érmet mutatunk be a közönségnek. A rendezés munkáját Csengerynó Nagy Zsuzsa osztályvezető végezte. 1961-ben Pogány ö. Gábor főigazgató átrendezte a 20. századi festészeti kiállítás 6 termét, ami kb. 100 festmény megmozgatását eredményezte. Ugyancsak 1961-ben történt az állandó szoborkiállítás földszinti és I. emeleti folyosóinak újrarendezése is kb. 170 mű átcsoportosításával. A rendezés Csap Erzsébetosztályvezető munkája volt. Az időszaki kiállítások közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria épületében rendeztünk, elsőnek az 1960. április 4-én magnyitott Képzőművészetünk a felszabadulás után c, kiállításunkat kell magemlítsnünk, amaly 15 teremben 650 művet sarakoztatott fel. A 15 év anyagából összeválogatott, szélesen hangszerelt kiállítás rendezési munkáit Pogány Ö. Gábor és Csap Erzsébet végezte. Az 1960-as esztendőnek a Galériában rendezett másik időszaki kiállítása, Fényes Adolf emlékkiállítása szaporította a már eddig is szép számú monografikus kiállításaink sorát. Augusztus hó 20-án nyílott és 10 teremben 250 művet prezentált, A rendezés Oelmacher Anna osztályvezető feladata volt. Az 1960-as év végén a Fővárosi Tanács rendezett időszaki kiállításaink teremsorában kiállítást, A felszabadult Budapest művészete címen. 15 teremben 650 mű képezte az I960, decamber 17-én magnyitott kiállítás gazdag anyagát. A Magyar Nemzeti Galéria részéről Pogány Ö. Gábor főigazgató és Csap Erzsébet osztályvezető működött közre a rendezés munkájában. Ezt követően, 1961 elején, Vaszary János monografikus jellegű emlékkiállítása töltötte meg időszaki kiállításaink teremsorának 11 termét, 323 művel. A március 18-án megnyílott kiállítást B. Haulisch Lenke muzeológus rendezte. A Vaszary-kiállításra Rippl-Rónai József emlékkiállítása következett, amely június 30-án nyílt meg 9 teremben, 169 művel. A rendezés munkáját meghívott vendégrendező, Genthon István, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője végezte, Bodnár Éva muzeológus közreműködésével. A nagysikerű Rippl-Rónai kiállítás után az 1961-es évet a Galéria Tornyai János emlékkiállítása zárta. A 9 teremben, 206 műből megrendezett kiállításnál a rendezés munkáját Bodnár Éva látta el. 1961 végén a Galéria épületében rendezett időszaki kiállításaink sorozata új színnel gazdagodott, az ezentúl ütemesen váltakozó időszaki grafikai kiállításokkal. Erre az új kiállítás sorozatra a Díszterem rendbehozatala adta a lehetőséget. A reprezentatív teremben, a fal mellett felállított vendégfalakon kb. 70 grafikai művet tudunk kiállítani. A Grafikai Osztály e jelentős kiállítás sorozatát a „Nyolcak és Aktivisták" c. és 1961. december 23-án megnyíló kiállításunk vezette be. A Díszteremben 76 grafikai mű sorakozott fel Pataky Dénes muzeológus rendezésében.