dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)

Csap Erzsébet: A felszabadulást ünneplő kiállításainkról

ték. Négyszázhúsz építészeti szobrászati, festészeti, iparművészeti alkotáson keresztül megelevenedett a Főváros legutóbbi másfélévtizedes múltja. Sokkal több történt azonban az elmúlt időszakban, mint amit a rendezők bemutattak. Éppen a szelektálás lehetősége biztosította az anyag művészi színvonalának magasabb fokát, s hívta fel a figyelmet Budapest új nevezetességeire. Most nyílt először alkalom reprezentatív módon megismertetni Budapest művészetét. A Fővárosi Tanács által kiírt pályázatra beérkezett művek a legújabb termést jelezték, azt, hogy művészeink nyitott szemmel jártak és vették észre a változó, épülő új világunkat, hogyan alakult a jelen, hogyan kapcsolódott a múlthoz. A rombadőlt hidakat, házakat, a háború sebeit riporteri frisseséggel megörökítő rajzokkal, aquarellekkel egy teremben láthattuk a szabadságunkéit életüket áldozó szovjet parlamenter szobrok terveit s a magyar munkásmozgalom mártírjainak emlékműtervét. Szinte időrendben következtek az új létesítmények művészi felvételei s a velük kapcsolatos képzőművészeti alkotások. A műemlékhelyreállítások, a több évig tartó restaurálások — Várnegyedben, a budavári Palotában — maketteken, fényképeken elvenedtek meg. A Népstadion grandiózus építménye s a hozzávezető Ifjúság útján levő hármas esoportkompozíció tervei az építészet és a szobrászat önálló létezését éreztette. A félbemaradt alkotások közül a Földalatti Vasút állomásaihoz készített freskótervek áhítoztak legjobban a megvalósulást. Az új lakótelepek tervszerűen kialakított környezetükkel összehangolt együtteseket mutattak. Részletfelvételek, makettek, tervrajzok jó összképet nyújtottak a Nagy Lajos király úti, Kerepesi úti, Üllői úti. Gubacsi úti, Papp László téri. Lágymányosi lakótelepekről. A képzőművészek elképzeléseiket szabadabban követhették ezeknél, mint a régi városképbe beillesztett új épületeknél. Az iskolákhoz, óvodákhoz, kórházakhoz készített domborművek, kútszobrok, falképek, mozaikok, üvegablakok tervei, kis mintái, olykor egész figurái, kartonjai az élet levegőjét vitték a termek! e, s módot nyújtottak arra, hogy a tárlat látogatói láthassák a város különböző részén található alkotásokat. A Csepeli Posta freskókartonja Szőnyi Istvántól, Hincz Gyula Május 1. gobelinje, Bernáth Aurél vázlata a Metropol szálló falképéhez, Domanovszky Endre Papp József téri sgrafitto terve, Z. Gács György Török utcai könyvtár gesso részlel e, Iván Szilárdnak a Kerepesi úti lakótelephez készült mozaiktervei, Szentiványi Lajosnak a Csepeli Papírgyár Étkezdéjében elhelyezett alumínium falkép-terve, mind megannyi példa volt a modern építészet és festészet szerencsés találkozására. A kútszobrok közül Ferenczy Béninek a Horváth kertben felállított Ülő nője, Kerényi Jenő Korsós nője. Vedres Alárk ifjúság kútjának figurái még felállítás előtt eredetiben szerepeltek. Belső térre szánta Borsos Miklós Behajózás c. rézdomborítását, a Park Szálló halijába. Makrisz Agamemnon Élő nőjét a Belügyminisztérium dísztermébe, Kiss István Ülő lányát az Orvostudományi Egyetem aulájába, s ezért kiállításunkon is esztétikus látványt nyújtott. A jövőt elénk vetítő néhány terv nem maradt el a bemutatott időszak teljessége mögött, s jelezte, hogy a következő Budapest művészete kiállítás megrendezésére bőséges, színvonalas anyag várható. A két hónapig nyitvatartott kiállítás közönségsikere mutatta, hogy a folytatást igémlik is. Csap Erzsébet