dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)

ADATTÁR - Telepy Katalin: Benczúr Gyula két történelmi festménye a Magyar Nemzeti Galériában

BEN

CZŰR GYULA KÉT T

ÖRTÉNELMl F E S T MÉ NYE A MAGYAR X E M Z E TI GALÉRIÁBAN A Magyar Nemzeti Galériaiján Benczúr Gyulának többek között két nagyméretű történelmi képe szerepel. Az egyik „Mátyás fogadja, a pápa. követeit"

1 (78. kép) a másik „A diadalmas Mátyás"

2 (70. kép) cím alatt Mátyás király Budára való bevonulását ábrázolja. A két kép a budai királyi palota Mátyás-terme számára készült. A megrendelést a mester 1902-ben kapta. Ybl Miklós és Haussmann Alajos tervei alapján a királyi palota, épületein ekkor már évek óta nagyszabású átalakító munkálatok folytak. A krisztinavárosi szárny belsejének egyik legjelentősebb építészeti tere a Benedetto da Majano stílusában készült, faburkolattal ellátott kazcttásmennyezetű Mátyás terem. Itt a faburkolat végződésénél a mennyezet alatt nyolc téglány alakéi kompozícióra kapott Benczúr megrendelést 100.000 K. liszteletdíj felajánlásával.

3 A Mátyás életéből vett jeleneteket először vázlatokban készítette el. A sorozal kivitelezése azonban egyéb megrendelések miatt elég lassan haladt. Haláláig a vázlatok alapján mindössze a fent említett két kép készült el. Az 1921-ben rendezett , ,Bencziír Gyula és tanítványai" kiállításon Benczúr 193 olajfestménye között mind a S vázlat mint a család tulajdona látható volt : 1. Mátyás tudósai körében 2. Mátyás fogadja, a pápa követeit 3. Mátyás az igazságos 4. Mátyás és Beatrix esküvője 5. Mátyás és Holubár 6. Mátyás művészei körében 7. A diadalmas Mátyás 8. Mátyás királlyá választása a Duna jegén.

4 A vázlatok közül jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található „Mátyás tudósai körében"'', „Mátyás és Holubár"

6 és Mátyás fogadja a pápa követeit"

7

. Csánky Dénes által az Országos Szépművészeti Múzeumban 1944-ben rendezett Benczúr emlékkiálításon már csak 4 vázlat szerepelt a Mátyássorozat ból.

8 E vázlatok B©

n

czúr oeuvréjében nemcsak azért igen értékesek, mert az idős művész nem csökkenő kompozíciós készségét mutatják, hanem mert frisscségükkcl, egyszerűségükkel új, modern hang jelentkezik Benczúr művészetében. A művész közel 60 éves amikor a feladathoz hozzá kezd és halála előtt egy évvel 1919-ben fejezi be a másik nagyméretű kompozíciót. Benczúr mögött ekkor már eredményekben, elismerésekben, kitüntetésekben gazdag művészélet állt. Elkészültek nagy történelmi vásznai és a nagyszerű arcképek hosszéi sora. Túl van élete nagy diadalain és művészetének elismerése nem szenvedett érzékeny csapást a, llockféle támadások kereszttüzében sem. Bár millenáris sikerei után sokan támadták akadémikusnak bélyegzett művészetét,

11 de még a szélsőséges irányok hívei sem vitathatták fölényes tudását, ami a hibátlan rajzban, az érett, mélytüzű színekben, s a. bravúros kompozícióban csúcsosodott ki. A két nagyméretű Mátyás-kompozíció történelmi festészetünk számottevő darabja, Benczúr a Pilot y mellett tanult történelmi festészet elvei alapján állt, mégis távol annak hideg, teátrális fel fogását éd. Történelmi képei a magyar múlt jelentős eseményeit mutatják be, melyekre a néző érző lélekkel reagál, Hunyadi László búcsúja, Rákóczi elfogatása láttán összeszorult, szívvel, de pl. a Mátyás vázlatokat szemlélve büszkeséggel gondol múltunk c nagyszerű korszakára, Benczúr történelmi festményeiben saját életöröme hazafiúi büszkeségével vegyül. Művészete bravúros eszközökkel a gyönyörködtetés mellett felemelő érzéseket kelt a szemlélőben. Felfogása, művészi ízlése a barokk-kor célkitűzéseivel rokon. Fölényes mesterségbeli tudása, alkalmassá tette a nagy barokk mesterek művészetének átérzésére. Az ünnepi ragyogás, lendületes, mozgalmas kompozíció, pompás anyagszerűség történelmi képeinek erőssége. Mindez a két Mátyás festményre is jellemző. Az előbb elkészült ,,Mátyás fogadja a pápa követeit" 1915-ös dátumot visel. A jelenet kompozíciója és festői megoldása, a quattrocento képek hangulatát idézi. Analógiát keresve a múltban eljutunk Mantegna ig, akinek a. mantuai palotában Lodovieo Gonzaga, családról festett freskója áll közel képünkhöz, de erős a rokonság Tintoretto : .,Három kamarás a Madonna, előtt" című kompozíciójával is (80. kép). A jelenet itt is hármas tagolású, balról jobbra indul a trón felé. A Madonnát szentek veszik körül, Sebestyén, György és Teodor, emitt Mátyás udvarának tagjai. Sebestyén helyét itt az udvari bolond foglalja cl, a bárom kamarás helyén a bíborosok állnak,