W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Csoma Zsigmond: „Magyarul írjuk, Magyarnak írjuk,..." (A magyar szőlészeti-borászati-kertészeti szaknyelv és szakterminológia kialakulása, fejlődése a 18-19. század fordulóján)

den Hauptstädten Weinbau treibender Reiche in Europa. In: Oek. Neuigkeiten und Verhandlungen. II. SCHLUMBERGER, R. 1979. Österreichs älteste gezetzlich geschützte Weinmarke Vöslauer Göldeck. Vöslau SKERLECZ Miklós báró művei 1914. Ford.: Berényi Pál. Budapest. Nicolaus Skerletz: Projectum legum in objectsoeconomicae publicae et commereii per ferendanum.1826. Pozsony SPRINGL, A 1922. Grinzing. In: Döbling. Eine Heimatkunde des XIX. Wiener Bezirkes I. Band. Wien STOEGER, H. 1923. Grinzing und seine Weingärten. (Ein Beitrag zur Geschichte Wiens) Wien SÜLE Sándor 1964. Kisszántói Pethe Ferenc (1763-1832). Budapest SÜLE Sándor 1967. A keszthelyi Georgikon. Budapest SZABAD György 1957. A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest TESCHEDIK Sámuel 1784. Der Landmann in Ungarn, was er ist, und was er seyn könnte; nebst einem Plane von einem regulierten Dorfe. Pest TESSEDIK Sámuel 1979. In: A parasztok állapotáról Magyarországon. Válogatta, szerkesztette, a bevezetést és az életrajzokat írta: Zsigmond G. Budapest TÓTH Tibor 1977. Nagybirtoktól a nagyüzemig. Budapest WELLMANN Imre 1979. A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. In: Agrártörténeti Tanulmányok. 6. Budapest WIEGAND, J. 1764, 1766. Der wohlerfahrene Landwirth, oder vorleufige Anleitung wie die Landwirtschaftsokonomie, nämlich der Feldbau, der Wiesewachs, die Hutweyden, die Waldungen...Leipzig