Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - HAJDÚ PÉTER - RÉZ GYULA: Gépészeti kiállítások (lektor: Tibold Vilmos)

gőzenergiával, a többi belsőégésű motorral. Gyártmány szerint: 3 magyar, 8 német, 2 angol, 15 amerikai. A magyar színeket a 60 LE-s Titán-traktor, a 60 LE-s Kőszegi-féle talajművelő és a 32 LEs Gibás-féle Schlick-Nicholson motoros eke képviselte. Ez a szántóverseny már egyértelműen bizonyította a robbanómotoros gépek magasabb technikai fejlődési fokát. A mezőhegyesi és galántai gépbemutatók és -versenyek kiváltották a külföldi szakemberek elismerését is. 1919-1945 között Az 1914-ben kitört első világháború az egész magyar ipart - így a mezőgazdasági gépgyártást is jelentősen visszavetette a fejlődésben. A háborús években a gépgyártás szinte teljes egészében hadianyaggyártásra rendezkedett be, így természetszerűleg a gépversenyek, gépkiállítások is elmaradtak. Az első világháború alatt és befejezése után néhány évig meglehetősen nehéz volt a benzin, petróleum behozatala. Ehhez nagyban hozzájárult a vesztes világháború, amelynek következtében Magyarország elveszítette legértékesebb nyersolaj lelőhelyeit. Ezért a faszéngázüzemű vagy más néven szívógázmotorok gyártói az olcsó energianyerés lehetőségét szem előtt tartva több évtizeden keresztül nem mondtak le a belsőégésű erőgépek készítéséről. Külföldi minták alapján a hazai gazdasági gépgyárak közül elsőként már az első világháború előtt a Rock István Gépgyár, a Ganz és Társa, a Magyar Altalános Gépgyár, a Schlick-Nicholson Gépgyár, valamint a Hofherr-Schrantz-ClaytonShuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. kezdte meg és folytatta a „mindennel fűthető motorok" gyártását. Az utolsó szívógázmotorok az 1950-es években tűntek el teljesen a hazai mezőgazdasági termelés területéről. Hét éves kényszerszünet után 1921. április 9-11. között tartotta az OMGE a főváros új vásártelepén, Kőbányán a „XXX. országos tenyészállatvásár és gépkiállítás"-t. A gépek részére kijelölt szabad terület jelentős részén a „Magyar Királyi Államvasutak gépgyára vezérügynökség"-ének gyártmányai voltak láthatók, amelyek közül az „Astra" típusú faszéngázüzemű önjáró erőgép aratta a legnagyobb sikert. A körülményekhez képest nagy és gazdag gépkiállításon nagy érdeklődést váltottak ki a „Dénes B. részvénytársaság" által kiállított „Meiva" elnevezésű hengerszékek és „Bussard" gyártmányú motorekék. A legnagyobb hazai gazdasági gépgyár - a kispesti Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek RT. - termékeiből teljes áttekintést adott. Gazdag kiállítást rendezett még a Fehér Miklós-gépgyár, a Ganz-Danubius és a csepeli Weis Manfréd Művek. Ezen a kiállításon mutatta be a német Kemna-cég kétgépes szántókészletét. A vásár egyik szenzációja volt a Malonyay József-féle szántógépmodell. A feltaláló szabadalmát részletes műszaki rajzokkal és leírásokkal, valamint 1:10 léptékű, működő modellel tárta a szakmai közönség elé. A négy ekefejjel készült szántómasina az ún. kötéldobos önjáró erőgéphez készült (gyártására nem került sor). A látogatók megtekinthették még a „Bächer Melichar gépgyárak" és „Gazdaságberendező és Motoreke RT." által kiállított talajművelő gépeket és vetőgépeket. Az 1913. évi galántai nagy nemzetközi gépverseny óta az OMGE Műszaki Bizottsága csak 1925ben vállalkozott újra az országos szántóbemutató megrendezésére. A Fejér megyei AdonyPusztaszabolcson megrendezett szántó verseny en az összes, Magyarországon megvásárolható erőgéptípus jelen volt. Ezek közül is kiemelkedtek a Fordson, a Hart-Parr, a HSCS, a WD, a Neumeyer , a Twin City és Case márkák. A bemutatott erő- és munkagépek háromnegyede még ekkor külföldi gyártmány volt. Ez a rendezvény a modem traktor korszakának mérföldkövét jelentette. 1925-ben nyílt meg a budapesti iparcsarnokban az első nemzetközi vásár, ahol már mezőgazdasági erő- és munkagépeket is kiállítottak. A legnagyobb figyelem a HSCS és a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyár által készített gépeket és eszközöket kísérte. Különösen a Hofherr-gyár izzófejes erőgépei kerültek az érdeklődés előterébe. Az izzófejes, másnéven izzógömbös, kétütemű, nyersolajüzemű gépek Rundlöf szabadalma alapján Magyarországon a húszas évek közepétől terjedtek el. Magyarországon a kisnyomású nyersolajmotorral készült traktorok és stabil erőgépek közül a Hofherrés Lanz-Bulldog-gyártmányok terjedtek el. Az adony-pusztaszabolcsi országos szántóversenyt és gépbemutatót a későbbiekben újabbak követték, amelyeket az OMGE a Műegyetemmel és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együtt közösen