Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
tisztviselő, de később is kapcsolatban állt a Koháry-birtokokkal azon túl, hogy ő is szomszéd birtokosnak számított. Az 1716. évi urbáriumban hivatkoznak arra, hogy Korponaytól kérdezősködtek egy vitás kérdésről, a füleki uradalomhoz tartozó jobbágyok mézadási kötelezettségéről. A birtok területén is sokszor megfordulhatott, hiszen 1725-ben három alkalommal is fogyasztott sert és bort az uradalom készleteiből, sőt 1726-ban 50 forintot fizettek ki neki a földesúr utasítása szerint.270 Koháry II. István Korponay feleségével tisztsége révén került kapcsolatba. A Nógrád vármegyében birtokos Géczy Zsigmond lánya, Korponay Jánosné Géczy Julianna alakja Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című könyvéből közismert. Korponayné volt az, aki az emigrációból küldött levelekkel kívánt a bécsi udvarnak szolgálatot tenni, de ezen rajtavesztett, s végül felségsértésért halálra ítélték. Koháry az uralkodó által külön erre az alkalomra kirendelt bíróság elnöke volt. Bár mindent megtett Korponayné érdekében, s a perét két évig halogatta, a nőt császári és királyi parancsra kivégezték 1715-ben.271 Koháry II. István birtokának 1725. évi számadásából kiolvasható, hogy Korponay házát Rihács Tamás kőművessel javíttatták. Április 15-én mészégető kemencéért fizettek a kőművesnek, és kiégettettek két kemence meszet. 1000 lécszöget és 4 mázsa vasat is vásároltak. Május 19-én pedig jelentősebb összeg került Rihács kőműveshez a ház javításáért.272 Mindennek ismeretében kevésbé tarthatjuk valószerűnek, hogy a Koháry-uradalmakban a Rákóczi-szabadságharc után felgyorsuló szökések hátterében politikai okok húzódtak. Más indokokat kell keresnünk. Elképzelhető azonban a földesúri család és a földbirtokán élő lakosság eltérő vallása miatti ellentét, hiszen a protestánsok ellen felléptek a római katolikus Koháryak, miközben Koháry II. István igen bőkezűen támogatta a katolikus egyházat. Koháry II. István az újratelepült mezővárosaiba visszahívta a ferences szerzeteseket, akiknek Szécsényben és Füleken kolostort építtetett, és adományokkal támogatta az ottani templomok újjáépítését.273 Eközben a jobbára evangélikusok lakta (Balassa)Gyarmaton 1701-ig gyakorolhatták vallásukat a protestánsok, majd azt követően császári és királyi parancsra tiltotta meg a földesúr. A (balassa)gyarmatiak a Rákóczi-szabadságharc alatt templomot építettek, majd a Rákóczi-kort követően a Koháryhoz visszakerült birtokrészen megszűnt a szabad vallásgyakorlás.274 Füleken sem volt jobb a helyzet, hiszen a földesúr a ferencesek számára 27(1 Szirácsik, 2007. 180.; §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1725-1726). 271 Asztalos, 2000. 353.; Köpeczi - R. Várkonyi, 2004.441. és 489.; Borovszky, 2004.; Belitzky, 1973.235.; Thaly, 1909.449-471. 272 $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadása 1725-ből. 273 (Balassa)Gyarmat mezővárosban ilyen fejlesztés nem mutatható ki a számadások alapján. 274 Pálmány, 1986. 90.
