Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VI. Az uradalom kereskedelme
távolabbra vittek búzát eladni, ugyanis a prefektus 1731. július 27-én hat régebbi vermet felnyittatott, a búzát pedig Besztercebányára szállíttatta. Bikát csak tenyésztés céljából hagytak, a tiszttartó ezért jegyezhetett olyan bevételt a számadásába 1726. március 13-án, amelyet a Füleken tartott három bikából egy „szükségtelen” bika után fizettek. 1727-ben - amint a tiszttartó írta - 11 „vén görcs teheneket eladtam”. 1730. november 19-én a füleki mészáros a tiszttartótól vett a majorbéli tehenekből és „rossz tinókbúl” négyet. A szarvasmarhák közül két tehenet és két tinót értékesíttetett még Koháry II. István 1731-ben a szentantali vámosnak. Koháry II. István birtokán 1726. december 7-én az uhorszkaiaknak adott a tiszttartó dézsmasertést 65 forintért. 1726-ban eladtak előző évi egy akó dézsmamézet 15 forintért, valamint dézsmabárányt és dézsmakecskegidát 16,8 forintért. Ismeretlen eredetű állat (33,8 forint) és gabona (9156,57 forint) pénzzé tétele figyelhető meg ekkor. 1727-ben dézsmaállatokat is árult a tiszttartó: június 4-én 54 bárányt (17,5 forint), kecskegidákat (1,95 forint), 8 köpü méhet (12 forint), majd 1730-ban 56 bárányt (19,6 forint) és kecskegidát (4,5 forint), 6 db másfél esztendős sertést. 1727-ben állat (17 forint) és széna (80,83 forint), míg 1730-ban állat (3,9 forint) után került pénz a kasszába. Koháry András birtokrészén is hasonló volt a helyzet a dézsma szempontjából. A dézsmabevétel a dézsma eladásából és annak váltópénzéből származott, a hangsúly azonban Koháry András birtokán a váltópénzeken nyugodott. 1721-ben a szécsényi dézsmaméhek értékesítéséből és attól el nem választható dézsmaváltópénzéből 22,5 forintot tudott a tiszttartó bevételezni. 1731-ben a csákányházi dézsmából származó 29 „köpü”, vagyis kas méh (10 dénár / kas) eladásából 2,9 forint bevétel folyt be az uradalmi kasszába. 1729-ben a dézsma értékesítését követően 139 forintot jegyzett le a tiszttartó. Ebben az esztendőben Szamotercspusztán bükkmakkon tartottak 1423 sertést, amelyből az uradalom eladott 80 dézsmasertést 115 forintért, ugyaninnen származó gabonadézsmát 24 forintért, ahogy a tiszttartó indokolta „minthogy gyarló vala, szokás képen eladtam”. Koháry András birtoka esetében 1731-ben 242 forint gabona értékesítéséből származott. A számadásból nem derül ki, hogy jobbágyi vagy major eredetű terményről volt-e szó. Koháry II. István országbíró lovászainak gyertyákat és sót vettek.721 Keveset fizettek ingóságokért, főként lószerszámokra adtak ki pénzt.722 Az ingóságokra ál7211726-ban 7,13 forintért vásároltak gyertyát. A tiszttartó 11,76 forintért szerzett még számukra és minden juhásznak 26 font sót. 1727. január 5. és 1728. január 3. között Lengyel Mihálynak, hat legényének természetbenieket is adtak: minden hónapban 23 font sót biztosítottak 9,2 forintért, január 5. és április vége között és Szent Mihály naptól év végéig az istállókba pedig heti 21 gyertyát 6,51 forintért. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 722 1725-ben Draskóczy Sámuel tiszttartónak négy mázsa vasért 14,67 forint járt. 1727. február 14-én a következőket vette a tiszttartó: 10 kötőfékbe való loncokat 2,5 forintért, 12 kötőféket 4,2 fo216
