Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
és Balásházj könyvét252 ellene a pályára kialéttani - birálya meg, aki ahoz ért, melyik érdemli meg a maga nemébe az elsöbséget? - Valamint ha a morvaj Hannát,253 az austriai Feldengoodnesst,254 vásárhelyi és bánátusi Kanaan255 földünknél fellebb emelni is tetzik, nem tsak a természet áldására nézve, de még a gazdai culturára nézve is nem talál a visgaló utazó szomszédjainknál; „Keszői”256 Nyitra vármegyében, „Marienhuf’257 Mossonyba, „Jakabszálást”258 Fejérbe, „Derékegyházat”259 Csongrádba és még száz eféléket, melyek pusztaságból gazdasági sükereké emeltettek, ezt mindent a forgó kapitálisnak köszönhetjük, köszöni a haza hogy a földbirtokosok magok legnagyobb és föhivatali urak is a gazdálkodásra figyelmeztek, olyanyira, hogy Georgiconunk és Óvári Gazdaságbéli 252 BALÁSHÁZY, 1827b; BALÁSHÁZY, 1833 253 Morvaj Hanna - Hanákok, hannakok (csehül: hanáci, egyes számban: hanák), cseh néptörzs Morvaországban, mely Hana nevű, nagyon termékeny, Haná folyótól átszelt völgyben Olmütz, Kremsier (Kroméríz) és Wischau (Vyskov) között telepedett le. „A Hanák erőteljes nép, saját dialektusuk szerint beszélnek; erkölcseikben és szokásaikban még sok sajátságot őriztek meg, és szorgalmuk s munkásságuk által tűnnek ki szomszédjaik közül, akikkel nem szívesen kötnek házasságot. Szenvedélyes muzsikusok és táncosok. Főhelyük Prossnitz és Kremsier.” (PALLAS, „Hanákok” címszó). 254 Feldengoodness - [field goodness] jelentése körülbelül „mezők, termőföldek jósága” [nem találtuk meg a forrást, de feltehetően németbe átvett angol szakkönyvi kifejezés]. 255 Kánaán - a bibliai ígéret Földje. A Csongrád megyei Hódmezővásárhely és a bánátsági részek gazdagon termő voltára utal a szerző. 256 A honfoglaló Keszi törzs elnevezését nevükben hordozó Nyitra vármegyei helységek, puszták. Pl. Bánkeszi, Nyitra vármegye, ma Bánov a Szlovák Köztársaságban. 257 így nem található, talán Márialigete puszta, Moson vármegyében, Hegyeshalom mellett, „ritka gazdasággal, s nézésre méltó téröntözéssel. Földesura: Károly főherczeg örökösei.” FÉNYES, 1851 258 „Jakabszállás puszta, Székes-Fejér vármegyében, Sárosd mellett, 149 katholikus, 39 református lakos. Határa 2670 holdra terjed, melly róna, s inkább homokos, de termékeny. Az egész 12 táblára osztatik, mindenik tábla 222 1/2 holdat foglalván magában. Közepén vannak a csinos urasági épületek; innen mennek ki az utak mindenik táblára, s ezek, valamint a táblák határai fákkal vannak beültetve. A juhok nemesítése igen előment; a szarvasmarhák, lovak, télen nyáron istállón tartatnak, minthogy a takarmány-növények termesztése összeköttetett a váltógazdálkodással. Földesura: gr. Eszterházy János örökösei.” FÉNYES, 1851 259 „Derekegyháza, roppant kiterjedésű, s igen szép és gazdag puszta, Csongrád vármegyében, Holdmező-Vásárhely és Szentes közt. Elosztatik Belső és Külső-Derekegyháza pusztára, miután 1827-ben az egész puszta gr. Károlyi Lajos és István részére kétfelé hasittatott, Belső-Derekegyháza István, Külső-Derekegyháza Lajos grófnak jutván. Külső- Derekegyháza áll 10 159 47/1100 holdból, s határoztatik nyugotészakra Szentes határától, keletre a vásárhelyi közlegelőtől, délre a Belső-Derekegyházi pusztától.” A gazdaság nagyon részletes leírását lásd FÉNYES, 1851 70
