Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
kedves hazámfia! Déghet,187 Derekegyházát,188 Eörményt,189 Magyar Óvárt,190 hozzájok tartozandó telkeket, pusztákal és majorokai - vezesed ezeken keresztül a külföldi jó szívű és nyílt eszű vendéget, utaz vele a Karpatusokrol Vemáthi19' utón, Murány vár192 alatt. Gróf Kohári halhatattlan építményén Gömörbe,193 Erdélyországi kősziklák és a Maros között nem alább való Vesselényi194 Bethlen országútremekjén, vid195 által Károly várbul Fiúméra Vukassovich tsudáin196 és andology vele kelemetes sok mért földekig tartó 187 Adégi (Fejér vm.) kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg. A körülötte lévő park ma természetvédelmi terület. 188 Derekegyház (Csongrád vm.). Károlyi Antal gróf, tábornok (1732-1791) az 1760-as években uradalmi központtá fejlesztette, megépíttetve a későbbi település első jelentősebb épületét, a ma is álló barokk kastélyt. 189 Ürmény (Mojmírovce, korábban Urmin, SI.) Nyitra vm. a 17. század végétől vásártartásijoggal rendelkező mezőváros. A Hunyadi család 1675-ben szerzett birtokot a településen és a 18. században Ürmény a család birtokközpontja lett. 1721-ben épült a nagy barokk Hunyadi-kastély. Gróf Hunyadi József 1814-ben messze földön híres merinói juh- és lótenyészetet alapított itt, 1814 és 1821 között pedig a birtokához tartozó keszi síkon országos hírű lóversenyeket rendezett. 190 Magyaróvár (Moson vm.; ma: Mosonmagyaróvár) vára és városa már korán igen fontos erődítmény és település volt. Albert Kázmér herceg, a magyaróvári uradalom birtokosa a városban 1818-ban gazdasági tanintézetet alapított, hogy birtokai számára felsőfokú képzettségű szakembereket nyerjen. Ez az intézmény néhány éves megszakítással folyamatosan működött, jogutóda a mai egyetem. 191 Vemár, azelőtt Vemádnak is nevezték (ma Vernár, SÍ.) korábban: Wernsdorf falucska, melyen keresztül vezetett a Kárpátok felé az út Murány vára alatt és közelében. Koháry- Coburg birtok volt. Nevezetes volt juh- és marhatenyésztése. 192 Murány vára egyike a legmagasabban épült közép-európai váraknak. A 19. században nagy birtoktest (Koháry-Coburg) központja volt. 193 Murányváralja falutól északkeletre a Cigánka 938 m magas csúcsán állnak a Koháryak egykori várának romjai, amit a Koháryak javíttattak, építése azonban a Koháryak földbirtoklása előttre tehető. Lehetséges, hogy a főispán által építtetett országutat nevezi Bartosságh „halhatatlan” műnek. 194 Wesselényi Miklós, ifjabb, hadadi, báró (Zsibó, 1796. december 30. - Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a MTA igazgatósági és tiszteletbeli tagja. 195 vidd 196 „A Vukassovich Fülöp József báró (Barun Josip Filip Vukasovié, 1755-1809) altábornagy által épített Lujza-műút (mely nevét Mária Lujza királynétól, Ferenc királynak 1808-ban elvett harmadik feleségétől kapta) valósággal remek alkotás. Az egykorúak lelkesedve hasonlították a híres simploni és mont-cenisi hágóútakhoz, melyek körülbelül ugyanazon időben épültek meg Napóleon parancsára; sőt azt találták, hogy a magyar karszti út ez alpesi útakat kivált kényelmesebb voltánál fogva felül is múlja.” FEST - EDVI, 1897: A magyar tengerpart közlekedési viszonyai. 296. p.
