Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
A növénytermelési Kísérleti Állomás a cukorrépa és búza mellett számos más növény nemesítésének ötletét és gyakorlati kivitelezését is támogatta, abban aktívan részt vállalt. A 90-es években nemcsak cukorrépa-, hanem tengerinemesítési kísérleteket is szép számban folytattak. Az állomás a nemesítésre ajánlott fajtákon keresztül, valamint a nemesítés során „megszülető" új fajták mlajdonságarnak meghatározásával igyekezett termesztésüket népszerűsíteni. A Nyugat-Európában csak másodlagosan termelt növény hazai nemesítése már a 80-as években kezdetét vette, gondoljunk csak Lázár Vilmos lapusnyaki kukoricájára. 316 A nagy fellendülés, a szervezett keretek között folyó munka megindítása Cserhátin keresztül az állomás nevéhez fűződik Cserháti javaslatára és az állomás szakmai irányítása mellett a nemesítési munkálatokat József főherceg alcsuti birtokán Kovács Lajos intéző végezte. Erőfeszítéseiket siker koronázta, mert az olasz eredetű pignolettóból megszületett,majd hamarosan közkedveltté vált az „alcsuti tengeri". A siker értékét még tovább növelte az a tény, hogy vetőmagja külföldön is kedvelt és keresett cikké vált. 317 A tengeri-nemesítés azonban nem korlátozódott csupán Alcsutra, éppen ellenkezőleg, igen széles körben végezték ezt mások is. Baross László tevékenységének eredménye a „bánkúti ló fogú" fajta, Váradi Szabó Jánosé területen is sikerrel próbálkozott. A burgonyatermelési kísérletek kapcsán már említett Jattka Ferencnek a „kalácsai" fajta megszületését köszönhetjük, és ugyancsak jó munkát végzett Kreutz József a Trencsén vármegyei Kocsóczon. További neveket is enüithetünk niég^: Mesterházy Ernőt, az ő kísérleteinek gyümölcse a „mesterházi" kitenyésztése lett. Kiemelést érdemel a más növények nemesítésénél is igen tevékeny Temes megyei Gazdasági Egyesület, Lészay Ferenc (Magyar-Garbó, Kolozs m.), Szentkirályi Árpád (Gagy, Udvarhely m.), gróf Teleki Arvéd Drassón (Alsó-Fehér m), aki nemcsak tulajdonosként, hanem gazdálkodóként is elismerést szerzett. Ezt bizonyítja, hogy a „praine királynője" és a „székely" kukorica nemesítésével is kiváló eredményt ért el. 319 Ekkor kezdte meg nemesítési munkálatait a két világháború közötti időszak neves szakembere, Fleischinann Rudolf is, akinek az „F-ló fogú" fajtát köszönheti a magyar mezőgazdaság. A felsorolt és „kutatási főirányként" is kezelhető három törvényen kívül, ha nem is ilyen súllyal, de más kísérleteket is folytattak. Igen jó eredménnyel végződtek az árpa-nemesitési próbálkozások 320 Ahazai árpa-termesztésre- és nemesítésre döntő hatást gyakorolt Hanna árpájával a morvaországi Proskovvetz. A róla elnevezett fajta egész Közép-Európában elterjedt és nálunk ez lett a későbbi nemesítendő fajták kiindulási alanya. Cserháti javaslatára 1896-tól egy sor alany (tót, Chevalier, svalöfi Hanna, svalöü princess, Imperial) kipróbálására is sor került. 321
