Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története

km távolságban halad Alsószuhától. E főútvonalat összekötő utak mind Sajókaza, mind Putnok irányában kővel borított, kiépített utak, sőt az utóbbi makadámút. Ez az útvonal — Zádorfalván keresztül — két km-re húzódik a községtől, s az aggteleki Cseppkőbarlanghoz vezet. Mind a kővel borított, mind a makadámút meglehetősen rossz állapotban van, s míg az előző nagyon ritkán kerül javításra, addig az utóbbi karbantartása már rendszeresebben folyik. A kiépített belterületi utak hossza csupán 1,2 km. A község határát csak egyetlen kiépített út szeli át északnyugat és délkelet irányban, a Szuha patakkal párhuzamosan. A többi rossz állapotban levő földút. A termelőszövetkezet területének jelentős része a kövezett útvonal két oldalán terül el, de miután ennek hossza mindössze 3 km körüli, a szállítások nagy hányadát rossz útviszonyok között kell lebonyolítani. Felvevő piacai: Ózd és a szuhakállói, kurittyáni szénbányák települései. Az előző, mintegy 30 km, az utóbbi 7—10 km távolságra fekszik a községtől. A kereslet elsősorban kertészeti termékek iránti, ennek termelésével viszont nem igen foglalkoznak. A Sajó-völgyi termelőszövetkezetek kedvezőbb adottságaiknál, fekvésüknél fogva, Ózdon korábban és olcsóbban jelentkeznek a piacon. A bányavidék ellátásában pedig a Szuha alsó szakasza területén fekvő termelőszövetkezetek rendelkeznek előnnyel. Belterjesítéssel (üvegházi neveléssel) természetesen változtatni lehetne ezen a helyzeten. A termelőszövetkezetből (és háztájiból) így inkább állattenyésztési termékek (tej, tejtermékek, tojás, élőállat stb.) kerülnek piacra. A község Zádorfalvával és Szuhafővel alkot egy közigazgatási egységet, csakúgy, mint a felszabadulás előtt, amikor egy jegyzőséghez tartozott e három község. Postahivatala Zádorfalván van. A villanyhálózatba 1959-ben kapcsolták be a községet. c) A mezőgazdasági termelés jellemzői a 11. világháború előtt Alsószuha gazdasági életének fejlődését — csakúgy mint másutt — alapvetően befolyásolták a települési, földrajzi, természeti és közgazdasági viszonyok. A gazdasági életet meghatározó e tényezők alapján a község — szinte kialakulása óta —• mezőgazdasági jellegű település. A mezőgazdasági termelés fejlődésébe az 1860-as évek hoztak jelentősebb változást. A magas gabonaárak hatására erdőket irtottak ki, rét- és legelőterületeket törtek fel, s bevonták a szántóföldi művelésbe. Igaz, nagyobb mérvű árutermelés sem akkor, sem később nem volt a községben. A gazdák döntő többsége saját, illetve a család szükségleteire termelt, így termékeiknek csak elenyésző hányada került eladásra. A szántóterület megnövekedésével viszont megszűnt, illetve jelentősen visszaesett a kenyérgabona Alföldről történő behozatala. A megelőző időszakban a keresők egy része az Alföldre járt aratni, csépelni, így biztosították kenyérgabona szükségletüket. A táj növényeinek vegetációs fejlődése az Alföldéhez képest sokszor két hetes késést mutat. így azok a gazdák is lejárhattak aratni, akik földdel rendelkeztek, de ez nem biztosított részükre elég terményt. A betakarítással sem késtek el, mert e tájon az aratást akkor kezdték, amikor a Nagy alföldön már befejeződött. A termékek jelentős része, miután a termelők saját családjának szükségletét