Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
féléknek 34,4%-át, Majkon pedig valamennyit géppel vágatták, gépekkel kényszerültek rendre vágatni? A nyomtatást és a kézi cséplést már az 1850-es években nagyobbrészt a gépi cséplés váltotta fel. 1859-ben 3 db cséplőgépről tudósít az évvégi eszközleltár, igaz, ebből kettő igen-igen kezdetleges szerkezetű lehetett: a számadó ispán darabonként mindössze 10—10 Ft-ra becsülte csupán értéküket. Ellenben a harmadik 300 Ft-os becsértékével az eszközök ranglistáján már igen előkelő helyen állt. Mindhárom természetszerűleg lóerővel működött. 163 Az utóbbi típusáról a csákvári ispán egyik jelentése annyit árul el, hogy az 1855-ben kapott „amerikai cséplőgépet — írta 1857 nyarán •— kijavítottuk, de ha ezenkívül még egy új cséplőt óhajtanánk Csákváron üzembe helyezni," akkor annak működtetéséhez még négy lovat s a megrongálódott szíjak helyett pedig újat kell majd vásárolni. 1GG Kezdetben, de később is sok baj volt a cséplőkkel, egy-egy alkatrészük igen gyakran kikopott, eltörött, vagy leszakadt. 1860-ban pl. ,,a cséplőgép mindkét dobja —• panaszolta a csákvári ispán — annyira elkopott, hogy azokat használni nem lehetett". A kikopott dobok megjavítását kérve, egyben azt is jelentette még, hogy „a cséplőgép körüli szolgálatra rendelt négy, már vén ló közül hol egyiknek, hol másiknak van baja, s a cséplést három lóval nem lehetvén kellőleg folytatni". 16 ' A Csákváron akkor használt urasági cséplők, amint az ispáni jelentésekből kitűnik, két pár lóval, azaz „négy lóerővel" működtek. A kezdetleges „gépek" nem győzve a munkát, gyakran sor került még a kézi cséplésre is. Egy évtizeddel később azonban a „primitívebb" szerkezetű cséplőkön kívül már működésbe lépett az első gőzcséplo, s ezzel a kézicséplés és nyomtatás története a csákvári gazdaságban véglegesen lezáródott, 168 egyben a közönséges cséplők száma csakhamar egyre apadt. Az 1890-es évek elején vásárolt új gőzcséplő-garnitúrát már röviddel a vétel után a császár-karpatusi gazdaságba tették át, ahol annak kapacitását sokkal inkább ki lehetett használni, mint Csákváron. Valóban nem lett volna gazdaságos két garnitúrát lekötni a csákvári üzemegységben. A korabeli szakírók leírásaiból tudjuk, hogy egy-egy gőzerővel működő cséplőgép 11—12 órás munkanapon átlagosan mintegy 400 kereszt (15—18 kévés) gabonát csépelt el. 169 Egyhónapos cséplőidőt számítva egy-egy garnitúra évente mintegy tízezer keresztet tudott elcsépelni, a csákvári gazdaságban pedig a kalászosok évi hozama akkor 12—14 ezer kereszt között ingadozott. Majkon viszont csak lóerővel meghajtott cséplőket használtak az első világháborúig, eleinte mindössze egy, az 1890-es évektől azonban már kettő állt a gazdaság rendelkezésére. 1 ' 0 A cséplő mellé munkásnak többnyire az illető gazdaság részes aratói szegődtek, emiatt s az elhúzódó hordás miatt azután a cséplés csak az augusz165. Uo. 1859. Csákvári gazdaság. 166. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 1857. sz. n. 167. Uo. I. E. 1. I. H. J. 290—291. p. 1860. 168. Szabad György: i. m. 428. p. 169. Thalmayer Viktor: i. m. 208. p.
