Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
suló bomlásában a nincstelenek száma folytonosan szaporodott, s a munkaerő-kínálat bővülése lehetővé tette a természetbeni bérek leszorítását. A századforduló táján azonban — feltehetőleg az alig elült s újra fel-fellobbanó agrármozgalmak hatására —• Csákváron ismételten tizedekért, Majkon és Császáron tizenegyedért aratták a gabonát. Részüket az aratók szalmástul vették ki, a gazdaság fogatai hordták össze, s az uradalom cséplői csépelték el (másutt tárgyalandó robot ellenében), a gazdaság egyedül a zabrészt szokta tőlük szalmástul-szemestül pénzben „megváltani." 160 Az 1880-as évek legvégén, amint Miklós Móric átvette az uradalom irányítását, két új lóvontatású aratógéppel gyarapodott a csákvári gazdaság bővülő „gépparkja", de az 1890-es évek végén már a majki gazdaságnak is vásároltak 1 db — bizonyára hasonló típusú — aratógépet. Meglétükről csupán a számadáskönyv szokásos év végi eszközleltára és a hagyatéki leltár tudósít, ezekből sem a gépek típusára, sem a beszerzési helyükre nem derül világosság. 101 A szűkszavú forrásokból valójában az sem tűnik ki, hogy a gépek rendrevágók vagy éppen marokrakók voltak-e, s nem tudni azt sem, hogy hány holdat vágtak le velük naponta egyik-másik gabonafajtából. Üzemeltetésükkel kapcsolatosan csupán annyit tudunk ma már, hogy az 1890-es években rendszeresen egy-egy hl árpával jutalmazták Túrán Imrét „géparatásért". Arra nézve viszont vannak már megbízható adataink, bogy a csákvári gazdaságban mennyi aratórészt adtak ki a kézi és mennyit a gépi aratás után (a kézi aratásért 10., illetve 12., a gép után elvégzendő munkáért 20. részt adott az uradalom) (23. táblázat). Jóllehet Csákváron ebben az időben már két aratógépet is nyilvántartottak, ehhez mérten azonban a kiadott rész után megítélhető gépi aratás igen 23. táblázat. Kézi és gépi aratás a csákvári üzemegységekben Búza Rozs Árpa Zab Összesen Kézi Gépi Év kézi gépi kézi gépi kézi gépi kézi gépi kézi gépi %-ban aratás után kereszt (18 kévés) 1894 756 26 69 1 133 4 302 10 1260 41 96,9 3,1 1896 410 8 — — 139 1 175 1 724 10 98,7 1,3 1898 858 17 27 — 201 5 453 18 1539 40 97,5 2,5 1899 927 23 83 2 222 7 403 45 1635 77 95,5 4,5 1902 809 47 78 3 220 19 283 19 1390 88 94,1 5,9 1904 646 44 61 2 169 10 177 21 1053 77 93,2 6,8 24. táblázat. Az aratórész százalékos részaránya 1894 1896 1898 1899 1902 1904 Kézi aratórész részaránya %-ban 93,8 97,4 95,0 91,0 89,2 86,4 Gépi aratórész részaránya %-ban 6,2 2,6 5,0 9,0 10,8 13,6 160. Uo. P. 189. II. TSZK. 1860—1904. 161. O. L. P. 189. II. TSZK. 1898. Majki gazdaság. 162. Uo. 1894—1900. Csákvári gazdaság.
