Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
kitüntetéssel koszorúzva került ki a versenyből, Kühne vetőgépét nem zsűrizték, s a mellőzést azzal indokolták, hogy „nem akarták a gyártmányt megsérteni". Majd amikor a Schlick-vetőgép zombori sikeréről a budapesti sajtóban nem jelent meg híradás, Liptay Pál, a Kühne-gyár zombori kiküldötte, a budapesti lerakat későbbi igazgatója, büszkén jelentette igazgatóságának, hogy ő „befolyásolta" bizonyos költségek mellett a fővárosi szerkesztőségeket. Egyebekben Liptay véleménye az volt — ami egyezett a Clayton & Shuttleworth, valamint a Nicholson-gépgyár véleményével —, hogy az akkori körülmények között legokosabb volt a kiállításokról távolmaradni. (Az OMGE egyfelől érdekképviseleti jellegéből adódóan sokszor túlhangsúlyozta a válságnak a földbirtokra nehezedő hatásait, de másfelől kiállítások özönével igyekezett elterelni a mezőgazda-közvélemény figyelmét a mezőgazdaság körül tornyosuló válság szimptómiáról.) Hogy a vetőgép akkori konstrukciója sem tudott még minden igényt kielégíteni, s hogy ebben nagy lehetett a versengés, arra következtetést enged a zombori jelentés, amikor közli, hogy akik a Kühne kiállítási területén megfordultak, általában csak az iránt érdeklődtek, hogy mi van új a kiállított vetőgépeken? 133 Annyi haszna mindenképpen volt a zombori kiállításnak, hogy Liptay pontos, sajátkezű rajzot küldött igazgatóságának a Schlickvetogép újfajta excenter kikapcsoló szerkezetéről, s amikor az igazgatóság további részletrajzokat kért, Liptaynak sikerült azokat is megszereznie. Az is előfordult még ebben az időben, hogy szállítóutak hiánya miatt késett egyes birtokok gépesítése. A dési kiállításon 1887 októberében az újonnan vásárolt kendilónai (Szolnok-Doboka m.) Teleki-birtokra vettek néhány Kühne-vetőgépet, de nem tudták odaszállítani, csak későbbi időben, a nagykárolyi vasútvonal megnyitása után. Désen a vetőgépet kiállító cégek egyike sem nyerte el az aranyérmet, Kühne is csak ezüstöt kapott. Eladás jóformán semmi sem volt. Liptay a dési színházban színészekkel, a színpadról dicsértette a Kühne-gyár vetőgépeit, s aznap 36 Hungária Drillt adott el. Általában azonban a várt megrendelések elmaradtak. A verseny mindenre készségét jellemzi, hogy egy gépügynök, akinek a kiállításon nem volt sikere cége gyártmányaival, ott helyben két lovat, kocsit vett, és így járta hónapokon át a másként megközelíthetetlen erdélyi birtokokat. 134 A vetőgép-piacon különben is sok akadályozó körülmény éreztette hatását. Még Thallmayer is azon panaszkodott, hogy nehéz kiigazodni a sok hirdetés, temérdek árjegyzék, ügynöki fogások között. 135 A vevők sem voltak könnyen megszerezhetők. Volt, aki csak úgy volt hajlandó vetőgépet venni, ha a régit bizonyos értékben átvették tőle. A készlet-elosztás sem 133 OL IV. Kühne I. Vezetés 14. cs. Liptay Pál jelentései. m Uo. jelentés, Dés 1887. okt. 20. 135 K 1896. aug. 15.
