Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után
dalom tisztségének 1865. november 9-i ülésén felvett jegyzőkönyv a gépesí tétlenségnek szinte abszolút fokára enged következtetni. Egy mondat a protokollumból : „Egy conventiós kovács felfogadása javaslatba hozatott, ki kisebb gazdasági eszközöket, ú. m. ekéket, hengereket, rögtörőket, vasboronákat s. a. t. készíteni tudjon, mellyek némelyikének jelen időig az uradalom még nem juthatott birtokába drágaságuk végett." 115 A váci püspökség uradalma 1867-ben vett ugyan Pestről, a Vidats-gyárból öt repcevetőgépet, darabját 70 ft-ért, de csak lovas járgánnyal csépeltek, és általában a gép, szerszám beszerzés volt legmostohább rovata az évi számadásoknak. 110 Hogy miért fejlődött elégtelenül a vetés gépesítése Magyarországon, arra Szeniczey János nagylónyai (Bereg m.) földbirtokos nyílt levele próbált magyarázatot adni: „A megismert jót ritkán követjük, vagy éppen az ellenkezőt cselekesszük; szóval számítani nem akarunk, vagy nem tudunk. Büszkén valljuk magunkat született gazdáknak, s elbizakodottságunkban fennen kérkedünk tágas parlag birtokainkkal, de azok jövedelmezéséről mélyen hallgatunk, nehogy az eredmény felett elpiruljunk . . . Higyjük el, ha komolyabban gondolkodnánk teendőinkről és nem restelkednénk számítgatni, hálásabb eredmény jutalmazná fáradozásainkat . . . Nem hagyhatom említés nélkül hanyag földművelésünket. Szántásaink többnyire sekélyek . . . A föld porhanyítását az időre bízzuk, melynek ha nem tetszik megáztatni a göröngyöket, maradnak vetésig a legtöbb magot örökre eltemetve. Az ugar ismételt boronálását, hengerezését fölösleges munkának tartjuk, és ezek után hogy géppel vetnénk, még nem is álmodjuk, miután még költségvetésünkben is a gép ára, 3—400 forint, meredezik, bár kétszeri vetéssel ki is fizetné magát. Hogy társaságban ne szerezzünk gépeket, azt a ,közös lónak túros a háta' közmondás eléggé indokolja, de még utoljára gondatlan cseléd nagy bosszúságunkra a gépet össze is törhetné." 117 A vetőgép megvásárlásának közerővel való lebonyolítására biztatta a kisgazdaságokat a Falusi Gazda is, a gépi sorvetés előnyeit ecsetelvén: ,.Ha egy ember nem szerezheti meg, megveheti tíz, s ha tizen se bírnának vele, egy falu csak megszerezheti." 118 Pár évvel utóbb a Gazdasági Lapok irigykedve adta hírül, hogy a Thaer vezette möglini gazdasági egyesület kisgazdák részére gépkölcsönzést szervezett. ..A mi vidéki gazd. egyleteink inkább halva született kiállításokat rendeznek, mert ott brillírozni lehet," — fűzte hozzá a szerkesztő. 119 Nagyszentmiklóson nem egyesületi, hanem magán kezdeményezésre indult egy ilyen szervezkedés, aminek keretében 115 Egri érseki ltár, gazd. iratok 1245. raksz. 110 Pest és Nógrád m. Áll. Ltár, Váci püsp. Gazd. ltára, 1867. ptári napló és urad. igazg. jkvek. 117 GL 1866. júl. 18. 118 FG 1861. aug. 1. 34. no Vegyesek. GL 1866. júl. 18.
