Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

Jegyzetek

224. 1802: A Nap keleti nyomáson meg terem kereszt 19 ebből kepe ki megyén két kereszt marad 17 kereszt. Ki tsépeltetvén lesz belőle Nro. 51 véka Tséplő rész ki mégyen hat véka marad meg tizen egy köböl és egy véka ennek ára mégyen V forintra 17. A Déli Nyomáson teremni szokott 10 kereszt életbül a képesnek ki megyén egy kereszt és két kéve, marad két kéve hijja 9 kereszt ki Tsépeltetvén lesz belőle 27 Véka, Tséplő rész megyén belőle 3 véka, marad meg Nro. 6 hat köböl a mellynek ára megyén V Forintra 9. A Nap Nyugoti nyomáson való őszi termésből kepe is ki megyén két kereszt, marad meg 13 kereszt ki Tsépeltetvén lesz belőle 39 véka Tseplo rész ki' megyén belőle nro 4 négy véka és fél és így marad meg 34 és fél véka. .. ára 13. SKL. Abaúji Egyházmegye Lt. Díjlevelek. 225. 1810: .. .kivévén kepére minden nyoltzadik kereszt. Uo. Fr. 226.1893: „Az aratásért, ha az természetben részért történt vagy a 16—15-ik kereszt és páronkint és hetenkint — több-kevesebb eltéréssel — mintegy IV2 véka életnemű, 3—5 font szalonna, 3—5 liter pálinka, 4—6 liter főzelék, 3—4 font sajt, só, eczet és 2—3 font hús, vagy pedig a 12-ik, néhol 11-ik, esetleg ősziből a 12-ik,. tavasziból a 11-ik kereszt és az egész aratási időre 2, ritkán 3 véka búza és rozs, 5—6 liter pálinka és 5 font juhtúró." Mezőgazdasági Munkabérek Magyarországon. 46. Bp. 1894. 227. Mezőgazdasági Munkabérek Magyarországon 1913-ban. 118. Bp. 1914. 228. Szendrey Ákos, Pusztafalusi néphagyományok. NÉ. 31 :167. 229. A szekér részletesebb leírását 1. A szénamunka c. fejezetben. 230. A csűrökről részletesen 1. Gönyey Sándor, Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. NÉ. 31 :131—3. 231.1654: Az Czürös kertben ket öregh czür az eggik sendele(s) es az másik Zupos. OL. U. et C. 626/20. 232. 1809: Ezen kert közepén vagyon egy kettős Csűr Tölgyfa gerendákból öszve róva, szalma fedél alatt, melynek Eszterhái Bikfa Zsindellyel vannak kiverve. Négy Élet tartó, két polyva tartó fiókok, és egy tágas szérő vagyon benne. Belefér 600 kereszt szalmás Élet, és tsépelhet benne 9. Állandóságra nézve közép szerű állapotban vagyon. A két végén Nyugott és kelet felől vagyon rajta kétfelé nyíló fenyőfa Deszka nagy kapu, sark vasakkal és Retesszel, Lakattal. OL. KL. Lad. 87. Nr. 84. Fr. Ugyanilyen volt Füzéren is, de még nagyobb, mert 800 kereszt fért el benne. 233. 1809: Ezen Gyümölcsös mellett vagyon a Csűrös kert, mellyben vagyon egy egészlen fából állítatott szalma fedelű csűr, két fiókokra, és egy szérőre, az oldalai sövénnyel lévén befonva. OL. KL. Lad. 87. No. 84. Ny. 1809: Az Udvarnak által ellenében, túl az Uczán vagyon egy fából két fiókra, egy szérőre való szalma fedelű Csűr, mellynek oldalai be vanak palánkolva Tölgyfa deszkákkal, ennek hossza IIV2, a szélessége pedig 5y

2 öl. Uo. Ny. 234. 1643: Az Czwrnek es szerwnek fele az Fwzeriekke, az nagyobbik fele, az fele penig az Pusztafalusiacke, es az komloskaiaké. SKL. Zempléni Egyházmegye vegyes prot. 16 : 476. 235.1638: Az Imregiek részéről az Chwr kármentője be dőlt, az söveni erőtlen, alatson jabbat kivan... Imreg. SKL. Zempléni Egyházmegye vegyes prot. 17 :69/b. 236.1620: ...vagyon sindeles csűr mellett második asztag negyedévi majorság gabona cr. 356. Károlyi László (ÉBLE), i. m. 231—44. F. Hasonló példákat nagy számban lehet felsorolni. 237.1708: Az Szalmába levő leguminakat mind seculallya éjjel nappal csépeltesse. Károlyi Sándor Instructioja füzéri udvarbírája számára. OL. KL. Lad. 22. No. 65. 1709: Másfél kereszt ki Csepelvén Cub. Cass. 1. OL. KL. Lad. 22. No. 67. 238.1643: Az chwrnec, szwrwnec nagiob része avag fele nagiob az Fwzerieke, az kissebbic fele az Pusztafalusiake. SKL. Zempléni Egyházmegye vegyes prot. 16 :409. 239. 1671: A Parochia körül valo fogyatkozásokat megh (javítják? olvashatatlan), 184