Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Horváth Tamás - Tóth-Barbalics Veronika - Vincze Petronella: Muzeális könyvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Archív Gyűjteményében

Az Archív Gyűjtemény 19. század közepe előtti részében az állattenyésztési témájú munkák száma meghaladja a félszázat. Ezeknek a könyveknek több mint fele 1800—1850 között jelent meg, a többi pedig a 18. században. A művek csaknem kétharmada magyar (33 mű), több mint negyede német (15 mű), a fennmaradó kötetek pedig francia, olasz (kct-kct könyv) vagy latin (egy könyv) nyelvűek. Közülük csak Nagyváthy János (1755-1819) 1822-ben megjelent Magyarpracticus tenyésztett)]c tárgyalja önálló kötetben, átfogó módon az állattenyésztést,54 a többi könyv egy-egy haszonállatra összpontosit. Különösen gazdag a méhekkel, méhészettel foglalkozó állományrész. Az ide tartozó 26 kötet közül a legkorábbi Szigeti Gyula József 1763-ban megjelent Méhész könyve.5- Szigeti munkáját elsősorban kezdő méhészeknek és birtokosoknak szánta, anyaga összeállításában antik szerzők müveit, valamint a népi méhészek eredményeit használta.56 Állattenyésztési témájú régi könyveink ötödének tárgya a lótenyésztés. Ezek közül a 18. századiak német nyelvűek (részben angol szakmunkák fordításai), a későbbiek már mind magyar szerzőtől és többségében magyar nyelven jelentek meg. Ezek sorába tartoznak Széchenyi István grófnak, Wesselényi Miklós bárónak és Wenckheim József bárónak lótenyésztési írásai.57 Nyolc régi juhtenyésztési könyvünk között francia, német nyelvű, illetve német nyelvről magyarra fordított munkák mellett Balásházy Jánosnak a merinói juhok tenyésztését is bemutató magyar nyelvű könyve is megtalálható.58 Az állattenyésztési témájú könyvek jehomokság használhatása. Szeged 1825. (D 1182-2, D 1182-3); Angyalffy M[átyá] A[ndrás]: Grundsätze der Feldkultur, oder gründliche und vollständige Anleitung zum Ackerbau, und zur Pflege der Wiesen und Weiden. [Theil l-4.].Pesth 1823. (raktári jelezel: С 677/1, С 677/2, С 677/3, С 677/4); Elementa hydrotechniae, quae in usum auditorum suorum elucubratus est Carolus Hadaly de Hada. 7. ed. Pesthini 1821 (С 16871); Compendium hydrotechnicum ... conscriptum per Franciscum Rausch. Budae 1797. (C 20503); Budapestnek árvíz ellen megóvásáról g. Andrássy György jutalmára érkezett pályairatok az azokra kelt véleményekkel, valamint Gáty György és György István acad. tagok e tárgybeli külön értekezéseikkel együtt. Pesten 1845. (C 14536); Széchenyi István: Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. [H. n.] 1846. (Re 42827).

54Nagyváthy János: Magyar practicus tenyésztető. Pesten 1822. (C 4553, C 4553-2). Nagyváthy könyvének 1826-ban megjelent harmadik kiadása is több példányban megtalálható könyvtárunkban (C 2112, C 2112-2, C 2112-3).

55 Szigeti Gyula József: Méhész könyv. Nagy-Enyed 1763. (C 2890).

56Balassa M. Iván: Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a nagyváradi méhészkönyv. In: Agrártörténeti Szemle 12. (1970: 3-4. sz.) 394 410., 394.; Csetri Elek: Régi erdélyi méhészkönyvek. In: História 17. (1995: 5-6. sz.) 53 55., Szabadfalvi József: Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve 20. (1981.) 201-209., 201.

57 Széchenyi István: Lovakrul. Pesten 1828. (C 8041, C 8041-2); Széchenyi István: Néhány szó a lóverseny körül. Heckenast Gusztáv, Pest 1838. (C 8040, C 8040-2); Einiges über Ungam. Nach dem „Néhány szó a lóverseny körül” des Grafen Stephan Széchenyi. Aus dem Ungarischen übersetzt von Hermann Klein. Pesth 1839. (C 13478); Wesselényi Miklós: A régi híres ménesek egyike megszűnésének okairól. Pest 1829. (Re 9105-2); Wenckheim Jó[z]sef: Gondolatok a Magyar Országi hanyatló ló-tenyésztésnek helyre-állításáról, és ezen tzély el-érésére vezető segéd eszközökrül. Pest 1815. (raktári jelezet: D 1201, D 1201-2).

58 Balásházy János: Gyűjtemény a juhtenyésztésről. A merinó, vagy selyem-birkáknak, valamint egyéb honni fajta juhoknak tenyésztések s nemesítések módjai ... veszedelmes nyavalyáinak gyó-269