Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.
gazdasági egyesület megalakulását. Borászként és pomológusként országos hírre tett szert. Tordai gyümölcsösében közel 500 hazai és külföldi gyümölcsfajtát gyűjtött össze, s a legjobbakat faiskolájában szaporította. A most közölt forrásban ezek közül - amint Nagy Ferenc a lista elején megjegyzi - csak a „legjelesbeket” ismerteti, s így összesen 68 alma-, 81 körte- és 30 szilvafajtát ismerhetünk meg kísérleti gyűjteményéből. Az 1860-as évek elején alig tudta teljesíteni a hozzá érkező megrendeléseket.30 Az Erdélyi Gazda 1870. évi 18. számában felhívás olvasható tordai faiskolájára vonatkozóan, melyben ekkor „100 darab eredeti erdélyi almafa, 200 darab Grégoire-féle köríve, és 100 darab meggyfa-csemete..."31 várta az oltóvesz - szőért vagy facsemetéért jelentkezőket. Kísérletezett magról nevelt gyümölcsfákkal és veteménymagvakkal is. Az írásaiban sürgetett gyakorlati korszerűsítéseket saját tordai gyümölcsösében és szőlőjében meg is valósította, így boraival, gyümölcseivel több díjat nyert erdélyi kiállításokon. Sokoldalú tevékenységét a legfelsőbb helyről Arany Érdemkereszttel ismerték el.32 írói, népszerűsítő, ismeretterjesztő munkája is lenyűgözően sokrétű és nagy mennyiségű. A sok tanulmányút, az egyesületi és kiállítási szervezések, az előadások tartása mellett munkatársa volt a Méhes Sámuel által szerkesztett Erdélyi Híradónak és a Nemzeti Társalkodónak. Közel 70 cikket és tanulmányt közölt a Gazdasági Lapokban, a Falusi Gazdában, Kertészgazdában, Borászati Füzetekben és az Erdélyi Gazda (1869-1944) elődjében, az Erdélyi Gazdasági Egyesület Évlapjaiban és Havi Füzeteiben (tanulmányai 1855-1867-ig jelentek meg), mely utóbbiban több évig szerkesztőként is dolgozott.33 Ugyancsak szerkesztette a Mentor (I—II., Kolozsvár, 1842-1843) című népkönyv két kötetét.34 Leánya, Nagy Ilka Szász Domokos református püspökhöz35 ment feleségül. Fia, Nagy Miklós újságíró, a Vasárnapi Újság szerkesztője volt.36 30 Pintér János: i. m. 31 Nagy-Tóth Ferenc: i. m. 77. 32 Az Arany és Ezüst Érdemkeresztet Ferenc József alapította 1850-ben: „a császár és a haza iránti hű- és bevált ragaszkodás sokévi, elismerten eredményes szolgálatok, vagy egyéb a közjó körül szerzett érdemek megjutalmazására az eddig fennállt polgári tiszteletérem helyett”. Ekkor négy fokozata volt: koronás arany érdemkereszt, arany érdemkereszt, koronás ezüst érdemkereszt és ezüst érdemkereszt. A katonai és a polgári érdemek jutalmazására egyaránt használták. 33Pomológiai cikkei: Nagy Ferenc: Erdélyi ősi gyümölcsfajok In: Erdélyi Gazdasági Egylet Évlapjai, 1861. 20-29. [Nagy Ferenc leírásai: Pojnik alma, Batullen, Szász pap, Szász kék alma, Szász tángyér, Fekete tángyér alma, Marosszéki páris alma, A szeges vagy zöld páris, Kurtaszárú páris, Tök páris, Jeges tángyér alma, Mádai kormos, Muntinesco.J Nagy Ferenc: Szász pap-alma. In: Falusi Gazda, Budapest, 1865. 2. sz. 17.; Nagy Ferenc: Gyümölcsészetünk érdekében. In: Falusi Gazda, Budapest, 1865.2. sz. 18.; Nagy Ferenc: Szász tányér alma. In: Falusi Gazda, Budapest, 1865. 7. sz. 97.; Nagy Ferenc: Kék alma. In: Falusi Gazda, Budapest, 1865. 12. sz. 177. Források: Ambrus Lajos: Kis magyar pomológia. 30 régi magyar alma. Kesselyák Rita illusztrációival. Bp., Agárdi Pálinkaház Kft., 2012. és Szinnyei: i. m.; Még fontos cikkei: Erdély ős gyümölcsei. In: Erdélyi Gazda, 1873. 5. évf. 49. szám, 49-50; Gyümölcs-iparunk múltja, jelene és jövője... In: Erdélyi Gazda, 1874.6. évf. 17. szám, 137-139. Több leírása jelent meg: Magyarország gyümölcsészete színezett rajzokban. Szerk. Girókuti P. Ferencz. Pest. (Heckenast, 1863. 48 p. 241.) kiadványban is. 34Лíentor. Erdélyi népkönyv. Közhasznú ismeretek tára a honi szorgalom, s értelmesedés előmozdítására. írják többen. Szerkezti Nagy Ferencz. 1-2. köt. Kolozsvártt, 1842-1843. Tilsch és fia. 1. k. 352. és 2. k. 310. 35 Szász Domokos (Nagyenyed, 1838. máj. 25. - Kolozsvár, 1899. jan. 8.) már 1853-ban, 15 éves korában letette az érettségi vizsgát. 1859-ben kolozsvári lelkésszé választották. Tevékenyen részt vett az erdélyi egyházkerület ügyeiben. Egyházkerületi igazgatótanácsossá, 1878-ban főjegyzővé (generalis notarius), s 1885. május 26-án püspökké választották. 1896. február 25-től a főrendiház is tagjai közé választotta. Működésének eredménye a kolozsvári teológiai kar. Fontos szerepe volt a magyarországi protestáns egyesület és a magyarországi lelkészek özvegyei és árvái számára alapított gyámintézet megalapításában. Verseket is írt, de főleg az egyházi irodalom terén publikált. 1862-ben vette feleségül vette ürögdi Nagy Ilkát. Egyetlen gyermekük Károly (1863-?), akit a magyarigeni kerület országgyűlési képviselővé, atyja halála után pedig Maros-Torda vármegye árvaszéki ülnökké választott. Szász Domokos testvére, Károly (1829-1905) szintén püspök volt (1887. június 7-től, a Duna-melléki Református Egyházkerületben). In: Szinnyei: i. m. 36 Nagy Miklós, ürögdi (Torda, 1840. május 30. - Budapest, 1907. július 10.) Pákh Albert halála (1867) után harmincnyolc éven át a Vasárnapi Újság szerkesztője, a Képes Néplap és a Világkrónika megindítója és szerkesztője; a Magyarország képekben, valamint Jókai Mórral Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben magyar köteteinek szerkesztője; az 109
