Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.
vele együttműködve (és Czilchert Róberttel társulva), e tevékenységét Klauzál halála után is tovább folytatta, egyéb ágazatokkal együtt. Ennek nyomdokain létesült az a vállalkozás, mely 1873-ban Oroszvári Növénymívelő Intézetként kínálta terményeit és nemesített növényeit. Árjegyzékük és katalógusuk fennmaradt az 1835-1855 közötti időből.73 A nyolc (nem részletezett) őszibarackfajtával együtt Nagy Ferencnek 14 fajtát sikerült oltania és szaporítania tordai gyümölcsösében, melyek forrása „Siebenfreund”ként szerepel listájában. E fajták küldője Siebenfreund (Nepomuki) János gyógyszerész, nagyszombati birtokos és jeles gyümölcstenyésztő, borász volt.74 A nagyszombati (Pozsony vármegye) gyógyszertár-tulajdonos, „gyámok” és földbirtokos a Magyar királyi Természettudományi Társulat rendes tagja, de ezen fölül Európa és Amerika több természettudományi és kertészeti társulatának is tagja volt. Lukácsy Sándorral együtt alapították a Magyar Kertészeti Társulatot 1858-ban. Többször utazott külföldön és ott huzamosabb ideig tartózkodott. Számtalan kiállításon vett részt és nyert díjat különböző terményeivel és állattenyésztéséből eredő ipari termékeivel. 1866. november 9-én hunyt el Nagyszombatban, életének 58. évében. A hazai és külföldi gazdászati és kertészeti hírlapoknak szorgalmas munkatársa volt.75 Érdekes, hogy a tordai kertben a Skublics-kertészettől beszerzett fajták legtöbbje valójában külföldi fajta volt, a kertészetnek azonban egy saját magoncát is eredménnyel termesztette tovább Nagy Ferenc, mégpedig a Szentbalási vajas nyári körtét, amelyet így jellemzett: „Skublics magoncza. 1845-ben kaptam tőle. Egyike a legfinomabb nyári körtéknek. Érik sept. elején. A kissebb körték közé tartozik.” Skublics Károly (1779-1853) táblabíró, könyvtáralapító volt. Zalaszentbalázsi gyümölcsöskertjének ismertetését - a cseresznyékkel kezdve - 1841-ben jelentette meg a Gazdasági Egyesület által kiadott Gazdasági Tudósítások című periodikában, majd 1842-ben a barackok és a szilvák ismertetésével folytatta.76 A Skublics-család nagy könyvtárát Zala vármegyének adományozta. A Kolozsvár környéki Dobay-féle, és a Darnóczy-féle kertről már volt szó Nagy Ferenc 1853. évi kiállításismertetésének kapcsán. Előbbiből kilenc gyümölcsfajtát, utóbbiból csak egyet említ meg Nagy Ferenc, de azt is úgy, mint ami közvetetten 73 Még tárcsái időszakából: Klauzál Imre és Társai juh és növénytenyésztése Tárcsán. Hágó kosok, Dáhliák (Georginák), Fuchsiák, Verbénák, Petúniák, Phloxok, több egyébb évelők 's a' t. Tavasz és nyár 1846. [Bécs], 1846. Anton Benko ny. 48 1.; Klauzál Imre társai Növény-tenyésztési intézete. [H. n.], 1847. [2], sárga papíron (OSzK. Kny. 1847. 4722. Kisnyomtatványtár); Ennek előtte Klauzál Imre Társai czím alatti, most Oroszvári Növény-mívelési Intézet árjegyzéke. IX. Oroszvár: Oroszvári Növény-mívelési Intézet, 1852 [H.n.]. Druck von Carl Friedrich Wigand, 23. (OSZK Kny. C 1.225. Kisnyomtatványtár) Az intézetről lásd: Walleshausen Gyula: Ki volt idősebb Egán Ede? In: Vasi Szemle (online), 2005. 3. szám, 322-331. http://www.vasiszemle.t-online.hu/2005/03/walleshausen.htm 74 Siebenfreund János Nagyszombatban 1847-ben 1400 alma-, 1100 körte-, 225 szilva- és 28 sárgabarackfajtát tartott, kontrollfajtákhoz hasonlította az újakat. (Surányi Dezső: A fajtagyűjtemények jelentősége. A génbank gyűjtemények fontosságáról. In: Mag, kutatás, fejlesztés és környezet. 2007. 2. (májusi) szám, 24. http://www.omgk.hu/ELFO/mag07_ 2.pdf 75 Siebenfreund (Nepomuki) János (1808-ban született, de pontos dátumot nem ismerünk.) Sikeres szőlész-borász is volt. Selyemhernyó- és baromfitenyésztésben is kísérletezett új fajták honosításával. In: Szinnyei: i. m.; Falusi Gazda 1856. I. fűz. 141. Gyászhíre Vasárnapi Újság, 1866.13. évf. 46. szám, 566. 76 Gazdasági Tudósítások. Kiad. a Magyar Gazdasági Egyesület. Szerk. Kacskovics Lajos és Török János. V. évi folyamat, 1. füzete. Gazdasági Tudósítások és Rohonczi Közlemények. Kiad. Magyar Gazdasági Egyesület. II/l. Budán, 1841. 68. oldaltól.; Második közleményét lásd Gazdasági Tudósítások. Kiad. a Magyar Gazdasági Egyesület. Szerk. Kacskovics Lajos és Török János. V. évi folyamat, 4. füzete. Gazdasági Tudósítások és Rohonczi Közlemények. Kiad. Magyar Gazdasági Egyesület. Ilii. Budán, 1842.94. oldaltól. Könyvadományáról lásd Fülöp Géza: Skublics Károly és Zala megye könyvtára. (A reformkori magyar könyvtárügy történetéhez.) In: Magyar Könyvszemle, 1975. 313-320.; Fülöp Géza: A vidéki birtokos nemesség könyvkultúrája a 18-19. század fordulóján. (A Skublics-család zalaszentbalázsi könyvtára.) In: Magyar Könyvszemle, 1974. 249-261. 116
