Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében
részleteiben követhető. Mindkét térkép hitelesítésénél jelen volt GasztányFerenc a compromissionális bíróság által megválasztott mérnök.93 Reprezentatív darabjai a gyűjteménynek a Pozsony megyei Királyfia helységet ábrázoló, tagosítás előtti94 és tagosítás utáni térképek.95 Mindkét térkép egy időben készült az 1836-os úrbéri rendelet megjelenési idejével. A térkép szerint Királyfia birtokosai ez idő szerint: Apponyi József gróf, Jeszenák János báró és a Botló család.96 Mindkét térképet Dobner János földmérő készítette, amely a térkép kivitelezésében is tükröződik.97 A hitelesítésnél itt is jelen volt Zsitnyán János, Pozsony megye 2. földmérője. A kéziratos térképek következő csoportját a vízügyi térképek alkotják. Sajnálatos módon, ahhoz képest, hogy a XVIII. és XIX. században a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeket a folyószabályozások és vízlecsapolások révén nyertük,98 a múzeum térképgyűjteménye kevés vízügyi térképpel rendelkezik. A múzeum korábbi életében a vízügyeknek még külön szakosztálya volt, Folyószabályozás és Talajjavítás címmel,99 de a háborús időszakok, az újraépítések nem kedveztek a múzeum gyűjteményeinek. Az 1934-es újjászervezés alkalmával megváltoztak a múzeumi kiállítások területi kiterjedései, egyesek kibővültek, mások csökkentek. A vízépítészetet csökkentett területen mutatták be. A korábbi kiállításokhoz képest a kiállító területe a kétharmadára csökkent.100 A kiállítások átszervezésével, a zsúfoltság csökkentésével a múzeum kiállításai inkább látogatóbaráttá váltak, de a kiállításokba be nem épített tárgyak selejtezésre kerültek, vagy a múzeum pincéjében kaptak elhelyezést, rossz tárolási körülmények között. A vízügyekkel kapcsolatos kiállítási anyag azon része, amely nem került be az új kiállításba, sajnálatos módon ekkor került el a múzeumból, köztük a térképek is.101 43 Gasztány Ferenc személyére a fent nevezett adatokon kívül más adattal nem rendelkezünk. 94 Leltári száma: VIII. 3379. „Földképe a Tekint. Ns. Pozsony Vármegyében helyheztetett Királyfiai Nemes Közbirtokosságnak.” 95 Leltári száma: Vili. 3380. „Földkép az u] Elosztás szerint a Tekint. Ns. Pozsony Vármegyében helyheztetett Királyfiai Nemes Közbirtokosságnak.” 96 Botló család, királyfiai nemesi család, Nagy Iván szerint a Botló család régi adomány jogán lett Királyfián birtokos. (Nagy Iván. II. 220.) Térképünk szerint 1836-ban Királyfián a Botló család volt a legnagyobb birtokos, nagyobb területeket birtokoltak, mint Apponyi József gróf és Jeszenák János báró. A térkép 1836-ban a Botló család következő férfi tagjait tünteti fel birtokosként: Öreg Botló András Úr, Öreg Botló István Úr, Ifj. Botló István Úr, Botló János Úr, Botló Dávid Úr, Botló Antal Úr, Botló Ignácz Úr árvái, birtokosok Botló Sándor Úr után, birtokosok Botló József Úr után. 97 Dobner János, a nevezett térképek szerint Pozsony megyében földmérő. Egyéb adattal a személyére vonatkozóan nem rendelkezünk. 98 Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918). Budapest, 1987. 3-384. 99 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1907. 373-388., A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1913. 46-49. 100 Pintér János: A múzeum kiállításai az alapítástól napjainkig. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk.: Szabó Lóránd. Budapest, 1986. 46. 101 Takáts. 2005-2007. 135. Jelen tanulmánynak nem célja az elkerült térképanyag sorsát részleteiben követni, de nagy valószínűséggel az elkerült anyag is alapjául szolgált a későbbi Duna Múzeum - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképgyűjteményének létrehozásában. (Lásd a Duna Múzeum honlapját: „Amikor 1934-ben a Mezőgazdasági Múzeumot átszervezték, az új vízügyi bemutatón fel nem használt anyagtól a múzeum meg kívánt szabadulni. Sajó Elemér vette kezébe a dolgok irányítását, a műszereket a Műegyetem vízépítési tanszékének jutatták, a dokumentációs anyagot pedig a Földművelésügyi Minisztérium vette át. Innen az anyag jelentős része a Vízrajzi Intézethez került, ahol megalakították a Vízrajzi Intézet Múzeumát, ahol már korábban is gyűjtötték a megszűnt vízügyi állami hivatalok iratait és terveit.) 19
