Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

sége alapozta meg és a szabadságharcban betöltött reális szerepe indította el, de az is bizonyítható, hogy a nevéhez kapcsolódó folklórelemek régebbiek, mint a születési dátuma, míg mások a szabadságharc utáni évek hozadékai. A kultusz elindulását különösen két költő: Putnoki József és Sárosi Gyula segítette.

13 ők a szabadságharc krónikásai voltak, ponyvákon terjesztették verseiket, és írásaikat később a szakemberek tényként fogadták el. A kortársak közül Jókai Mór és Vajda János visszaemlékezéseit szintén hiteles tényként vette a szakirodalom. Célravezető, ha a kultusz létrejöttét és formálódását korszakoljuk, így azok a történeti és társadalmi folyamatokkal összefüggésben adnak választ a részletekre utaló kérdésekre. így például a Kossuth-kultusz csírái feltárhatók a szabadságharc kezdetétől, de az önkényuralom kényszerében felerősödött az irányában megnyilvánuló tisztelet a társadalom széles körében. Új korszak kezdetét jelenti a kiegyezés, az évfordulókra emlékezés legalizálása.

14 Ettől kezdve a katonaságnál sem tiltották a Kossuth-nóták éneklését, és a K. u. K. katonái, a császári és királyi hadseregben szolgálók hazatérve otthon mulatódalként éltették a szabadságharcra emlékeztető dalokat és éltették a mondahagyományt. Kossuth temetése és a millenniumi visszaemlékezések új alapot teremtettek a Kossuth-kultuszhoz. A két háború közti népi mozgalmak, a Gyöngyösbokrétához tartozó népdalkörök, munkásdalárdák, állami ünnepek, iskolai rendezvények tovább erősítették a Kossuth-nóták terjesztését, és ezzel együtt a kultuszt, amelynek bonyolult, sokszínű vetülete maradt meg a szájhagyományban.

15 Kossuth mitizált hőssé válása 1848 nyarán kezdődött az alföldi toborzó útján. A ceglédi beszédét követően személye a szabadságharc jelképévé vált. Híre oda is eljutott, ahol sohasem fordult meg, és úgy jelent meg, mint ahogyan a rendkívüli folklórhősök tették, hirtelen ott teremve, ahol baj volt, néha felismerhetetlenül, álruhában, mint ahogyan az elődjének vélt Mátyás király tette, és különös segítséget nyújtott, akár Szent László.

16 Róla meséltek legtöbbet, a vele kapcsolatos énekek a legváltozatosabbak. Már 1848 nyarán ezt írta Putnoki József: „Mint a tisztító tűz, Lelke legmélyébe Hatott le Kossuthnak Égető beszéde." 13 Putnoki versei ponyván maradtak. SÁROSI Gyula: Arany Trombita (Debrecen, 1849.) c. munkája később önállóan megjelent (Bp. 1951.) 14 Az első számottevő szöveggyűjtemény a kiegyezést követő évben az évfordulót figyelembe véve jelent meg: Zsilinszky Mihály összeállításában romantikus címmel: Kossuth a magyar nép szívében és emlékezetében. (Költeményfüzér) i. m. ,r

' 1947-ben országos méretű, szervezett gyűjtés folyt a szabadságharc folklórjának felmérésére. A gyűjtés jelentős része kéziratban maradt és a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrzi, amelyben a legjelentősebb kiadvány Dégh Linda szerkesztésében jelent meg (DEGH L. 1952. i. m.) " Az emlékezés esetének tartjuk, hogy Kossuth kápolnai imáját tényként tisztelték, a róla készült nyomatot ereklyeként őrizték, pedig a kortársak tudták, hogy Kossuth sohasem járt Kápolnán, és az ima szerzője felfedte kilétét.