Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

ERNST JÓZSEF: Szamártenyésztés az állami ménesekben és a ménesbirtokokon

14 Ezekre vonatkozó irodalmi adatokra VIGA Gy. (1982) hivatkozik. 15 FÉNYESE, 1847. 16 Ilyen tanulmányok többek között (PINTÉRJ., (1970.), FÜR L, (1985) ERDÉSZ Á. (1987) tanulmányai. 17 ZÓLYOMI J. 1968. 18 Az gazdasági szakkönyvek egyáltalán nem foglalkoztak a szamár üzemi szerepével, sőt a egykori gazdatisztek sem fordítottak rájuk figyelmet. Durva példával élve, ugyanolyan tartozéka volt a nagybirtoknak, mint a magtáraknak a macska, amelynek jelenlétét nem vették észre, míg hiánya komoly gondokat (károkat) okozott volna. A nagybirtokok gazdálkodását vizsgáló tanulmányok a szamártartására, hasznosítására egyáltalán nem figyeltek fel. Az uradalmak szamártartásának jelentőségére Gunst P. (1969) fordított figyelmet, s elsőnek ő vette észre a nagybirtok nagyarányú részesedését, valamint Dunántúl dominanciáját az állomány megoszlásában. (GUNST P. 1969). 19 Erről Mikszáth Kálmán emlékezi meg "Jókai Mór és kora" című könyvében. 20 CSAPÓ GÖRGY (1996), HORN ARTÚR (1996) szóbeli közlése, de ezt erősíti meg DÖRNMANN H. is (1907). 21 A törzskönyvi bejegyzés szerint "állítólag 30 éves". 22 Ez a selejtezési indok igazolja a legjobban, hogy szamaraknál is előtérbe helyezték a tenyésztési szempontokat. 23 Az iratok a ménes törzskönyvei mellett voltak elhelyezve 1996-bab. Nyilvántartásban nem szerepeltek. 24 Szamár és öszvérállománya 40 egyed volt, FÜR L, 1985. 25 A szerző 1955-ben üzemi gyakorlaton volt Bábolnán. Ekkor Sziriusz nevű szamármén a törzsménistállóban volt egy boxban elhelyezve. 26 B 9851. nyilvántartási számon. 27 ERDÉSZ Á. (1987). 28 BENCZE Z., 1939. 29 DÖRMANN H. ezt a Köztelekben 1907-ben megjelent (Kiss Mihály név alatt) cikkében írja. Közlését hitelesnek kell elfogadni, ugyanis Dörmann édesapja méneskari tisztként előbb a kisbéri katonai ménesben dolgozott mezőgazdászként, majd Mezőhegyesre helyezték át, ahol az 1876-tól jószágigazgatónak kinevezett Gluzek Gyula helyettese volt. Tehát 16-18 éves fiatalemberként ebben az időszakban Mezőhegyesen élt. Később, katonatisztként a méneskarhoz került, előbb Bábolnán, majd a nagykőrösi méntelepen és a verseci ménteleposztályon szolgált. 1912-től 1918. december 31-ig pedig a mezőhegyesi állami ménes parancsnoka volt. 30 Ez nyújthatott tévedésre alkalmat néhány szerzőnek, MATOLCSIJ. 1975, GUNST P. I969. 31 BENCZE Z., 1939. 32 HORN A., 1940. — Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi időben a martina francai fajtájú szamarakat, amelyek veszélyeztetett fajta lett, Martina Francához közeleső Cipriano nevű farmon, ménesben tartják. 33FÁYA., 1955. 34 A szerző tulajdonában levő kézirat Anker Sándornak tulajdonítható, aki (kormánybiztosként a nyugatra evakuált állatok hazaszáTlítási ügyeit intézte Németországban). 35 Érdekes történet, Gergely Imre (1996) lótenyésztési ágazat vezetőjének közlése szerint, miszerint a kancákat, mivel papírjaik nem érkeztek meg, sorrendben, ahogyan az istállóban álltak, a hét napjaira, HÉTFŐ, KEDD stb. nevezték el, s ezt a minisztérium ellenőre kissé nehezményezte is. Végül is mindegyik kanca fajtájára utaló R kezdőbetűs nevet kapott. 36 VIGA GY, 1982.