Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a kezdetektől az első világháborúig
tegségre hajlamosító időszak) felsorolása után szól a baromhvészről (valószínűleg a baromfíkoleráról, amelyet a romlott víznek és levegőnek tulajdonított). A pulyka és a gyöngytyúk betegségeinek megelőzésére a kedvező tartást és az okszerű takarmányozást ajánlotta. A ludakat kínzó legyek elűzése végett az itatóváyú aljára tett árpát vagy búzát vélte hatásosnak. A gáambok betegségei közül a rüh és a himlőszerű „küteg" (kiütés) kezeléséről szólt. Falk valószínűleg a századforduló körül adta ki brossúráját 83 , amelyben baromfibetegségek (a tyúkok kolerája, poloskák, kullancs, tyúkok vérhasa, hasmenése, fiatal libák hasmenése, kólika, difteritisz, lábfájás, szembaj, állati tetvek, rüh, paraziták) ellen ajánl különféle szereket. Recepteket közöl még „erősítő kenőlék, étvágycsináló por, megnyugtató ital, mindennemű betegség elleni tyúkpor" néven. Összefogláva megállapítható, hogy a népi baromfi-gyógyászatban fel-felbukkannak a régi történelmi korok tudomáiyos nézetei. Ezenkívül sok olyan, hasznos egyedi, belgyógyászati, sebészeti és szaporodásbiológia kezelést alkalmaztak, amelyek később, a járványtani ismeretek kibővülése utál - különösen a nagy létszámú baromfí-állományokban - háttérbe szorultak. A baromfi-orvostani oktatás kialakulása Az állatorvos-tudományon belül a baromfi-orvostani ismereteket, a többi állatfaj orvostanához hasonlóan, a klasszikus orvostani szaktudományokon belül (belgyógyászat, járványtan, parazitológia stb.) oktatták, és az állatorvosi alapképzésben ez ma is így történik. A Pázmány Péter átá 7635-ben Nagyszombaton alapított egyetemen létesült az első haza, igazi orvosi kar, ahol 7777-ben II. József császár megszervezték az állatgyógyászati tanszéket. 84 Az ugyanebben az évben Budára, majd 1784-ben Pestre áthelyezett egyetemen Mitterpacher Lajost (1734-1814) bízták meg az agrártudományok oktatásává, aki a baromfi-tenyésztéstant Columella szerint oktatta. Az egyetem orvoskarán viszont csak 7757-ban kezdett működni a Cs. és kir. Helytartótanács rendeletére az Állatgyógyászati Tanszék ésAllatgyógyintézet. Ez volt az első magyar állatorvosképző intézmény, ahol orvostan- és sebészhallgatók kezdetben 6 hónapos, majd 1799-től 2 éves állatjárványtani oktatásban (cursus epizootologicus) részesültek. 85, 86 Az első, latin nyelvű hazai állatjárványtani könyvet 1799-ben Tolnay Sándor írta, amelyet több nyelvre is lefordítottak. 8 " Az intézet megszervezője és első vezetője Tolnay Sándor (1787-1818) , akit Brunkala Roman (1818-1821)* 8 , Hoffmann József (1826-1841), majd Hatnál Vilmos (1841-1853) követett. Zlamáfö katona seborvos és állatorvos volt, aki a határőrség területén az állategészség-rendőri feladatokat is ellátta. Az intézet a &zc/>-korszakban, 7557-ben önállósodott Pesti Cs. Kir. Állatgyógyintézet néven, ahol a tanulmányi idő 7559-től 2 év lett. Az állatgyógyintézetben Zlamál nyugalomba vonulásáig több állatorvosi tárgyat oktatott (sőt /567 után a minisztérium állategészségügyi szolgáatát is irányította). Az állatgyógyintézet vezetője 1858-1875 között Szabó Alajos volt 90 , majd az intézményt az új igazgató, Tormay Béla igazgató (1875-1888) virágoztatta fel. 91 Az állatgyógyintézetből 7575-ben 3 éves M.kir. Állatorvosi Tanintézet, majd 7590-ben Hutyra Ferenc 91 irányításává 4 éves M.kir. Állatorvosi Akadémia lett. A 13.345/1899. sz. FM rendelet-
