Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

ahol már a XVIII. század végétől tömegméretekben állították elő az állati erővel, járgánnyal meghajtott gépek különböző változatait. Magyarországon ezek a gépek a XIX. század 30-as éveinek végétől jelentek meg az akkori gazdasági és társadalmi viszonyok közepette már a kapitalista gazdálkodás néhány elemét alkalmazni próbáló nagybirtokokon. Tömeges elterjedésükre - a gőzmeghajtású csélőgépekkel párhuzamosan - csak a 70-es évektől került sor. (I. sz. táblázat). Az 1915-ös statisztikai felvétel már ajárgányos cséplőgépek enyhén csökkenő számát rögzítette, jóllehet még ekkor is a hazai cséplőgépállomány 61 %-át tették ki. Hatékonyságukra jellemző, hogy velük csak a gabona 9 %-ának kicséplését végezték el.

11 A tárgyalt korszakban Magyarországon a kézicséplést, ületve a nyomtatást felváltotta a cséplőgépek használata, és a szakirodalom ennek mértékét teljes eszközváltásként ítélte meg. Kézi erővel már csak az ország néhány rossz termőadottságokkal rendelkező vidékén csépeltek, illetve ott, ahol ezt különleges szempontok indokolták, például zsupfedél készítéséhez szükséges szalma cséplésénél. Acsélőgépek használatában minőségileg új fejezetet jelentett a gőzgépek rendszerbe állása, de erre még a dolgozat egy későbbi fejezetében részletesen kitérünk. b) A gépi cséplés fokozatos térnyerésével egy időben, bár nem ugyanakkora ütemben, elterjedtek a különböző magtisztító gépek (rosták, konkolyválasztók triőrök stb.), amelyek fokozták a magnyerés minőségét, s ezáltal a piacképesebb termékek előállítását tették lehetővé. A gépek működtetéséhez, teljesítményük mértékétől függően, kézi- vagy állati erőt vettek igénybe, de egyes nagyüzemekben gőzerővel, robbanómotorral - és elvétve - elektromotorral meghajtott magtisztító gépekről is van tudomásunk. 4/ Takarmány előkészítő gépek A takarmány előkészítést segítő gépek (morzsoló, daráló, szecskavágó, répavágó, füllesztőstb.) elterjedését két tényező befolyásolta döntő mértékben: az állattenyésztés részesedése az összes mezőgazdasági termelésből, és az állattenyésztés intenzivitásának mértéke. 1848 után a külterjesség jegyeit viselő állattenyésztésünk színvonala átmenetileg még a korábbi időszakhoz képest is visszaesett. A gabona termésterületének minden áron történő növelése érdekében ugyanis elsősorban a közlegelők, másodsorban az ugar területét csökkentették (IV.sz. táblázat) anélkül, hogy ezzel arányban növelték volna a vetett takarmányokét Csak a múlt század utolsó harmadában, a mazőgazdaság szerkezeti felépítésére hosszú távon ható folyamatoknak köszönhetően lelhetők fel az intenzív termelést folytató országokra jellemző vonások mezőgazdaságunkban (a kapások és vetett takarmányok területe növekedett emelkedett az intenzív tartásmódot igénylő nyugati szarvasmarha fajták aránya stb.) A változások ellenére azonban Magyarországon az állattenyésztés az összes mezőgazdasági termelésből még mindig csak 40 %-kal részesedett Ez az arány Németországban és Franciaországban 50 % fölött volt míg Dániában elérte a 70-80 %-ot