Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján

Az erdők feltárásának, közforgalmi utakra való csatlakoztatásának munkája elválaszthatatlan az erdőbirtok általános gazdasági céljaitól, még alföldi területen is közvetlen hatással vannak a fakitermelésre, - értékesítésre. Deliblát további története 1918. november első napjaiban AJTAY Jenő - az érvényes miniszteri rendelkezésnek megfelelően - a hivatal iratait, pénztárát az akkori erdőigazgatóság székhelyére, Lúgosra vitte. Ezzel Delibláton megszűnt a magyar erdészeti igazgatás, bár AJTAY Jenő még visszatért oda.

69 A berendezkedő szerb hatóságok az erdőtelepítési munkák folytatását szerették volna, ezért AJTAY-t is maradásra biztatták. Végül némi kihagyással - jórészt új személyzettel, de a korábbi tapasztalatokkal, célkitűzésekkel folytatták az erdősítést. A magyar szakmai közvélemény természetesen továbbra is figyelemmel kísérte a Delibláton folyó munkálatokat. így az 1926. évi, Rómában tartott I. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszuson is felvetődött Deliblát kérdése.

70 A jugoszláv fásítások történetében jelentős, 1937-ben tartott bizottsági szemléről pedig a hazai sajtó hasábjain is részletes ismertetés jelent meg.

71 1945 után teljesedett ki a jugoszláv kollégák munkája is a delibláti homokon.

72 Érdekes, hogy a magyar erdészek érdeklődésének megfelelően, az első nagyszabású magyar- jugoszláv kapcsolatfelvételek között, az 1958. évi tanulmányút során is jelentős teret kapott a Delibláttal való ismerkedés.

73 1965-ben a szerb parlament törvényt hozott a Delibláti-puszta védelméről, 1968-69-ben pedig jelentős kiadványokkal is megemlékeztek a pusztán 1818-ban kezdődött fásításról.

74 A puszta védelmének, illetve a jelenlegi hasznosításának is nagyrészt az az alapja, amelyet VADAS Jenő 1912-ben így fogalmazott meg: „A homokon a mezőgazdaság csak az erdészet nyomán és annak védelme alatt létesülhet és haladhat, és a mezőgazdaság csak a saját érdekeit szolgálja, ha elősegíti az erdőgazdaságnak biztos alapra való helyezését."

75 Tegyük hozzá, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdaság közös érdeke egyben az egész társadalom érdekét is szolgálta, szolgálja a Delibláti-homokpusztán. 69 MMgMA 1.7606. Dombi Edéné sz. Ajtay Erzsébet visszaemlékezése. 70 L'activité de la Section de Sylviculture de l'Institut International d'Agriculture (Rome) et les veoeux resolutions et recommendations du I-Congres International de Sylviculture (Rome, 1926.) 71 A delibláti futóhomok... 1937. 72 Lásd pl.: SLIVOVACSKI, Sz. - DRAKULICS, J. 1957. 73 Szűcs Sándor (68 éves) karcagi erdész visszaemlékezése és KOCSÁRDIK. - NYIRÁDIL. 1959., MAJER A - TOMPA K. 1970. 74 Lásd: Deliblatska... 1969. és Deliblatski... 1969. Itt mondok köszönetet Abonyi István (1989-ben 76 éves) budapesti erdőmérnöknek, aki a szerb-horvát nyelvű szakirodalomban való tájékozódásban és lektori véleményével segített. 75 OL. K-184.850.59/1913.74.902.