Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Pálmány Béla: Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797—1851)
Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797—1851) PÄLMÄNY BÉLA A szécsényi Forgách-uradalomhoz a XIX. század első felében az Ipoly völgyében fekvő birtokközpont — mezővároson kívül 9 nógrádi község és 4—5 praedium fele-fele rátája tartozott. E nagybirtokot 1737-től 1797-ig a gróf Forgách-família gácsi ága két részre osztva uralta, de a híres politikus, Miklós végrendelete értelmében a két uradalomrészt József kezében egyesítve lett. Forgách József (1763—1832) négy vármegyében öt uradalom birtokosa lévén hatalmas vagyont mondhatott magáénak, mégsem volt Bécsben élő abszentista mágnás, hanem fényűzően kiépített szécsényi kastélyában lakott. A grófi udvartartás céljaira igen korán, már a XVIII. század első felében foglalkoztak kisebb mértékű majorsági gabonatermesztéssel, sertéstartással.1 Az allodiális állatállomány nagyságát, értékesítésének módját azonban első ízben csupán 1752-ben ismerhetjük meg. Terjedelmi okokból a szécsényi, ill. egyes puszták határában folytatott majorsági szarvasmarha-, juh- és sertéstartás XVIII. századi állapotával itt nem foglalkozhatunk, de általánosságban elmondhatjuk, hogy azt az ősi, külterjes, legeltető tartásmód szabályai szerint űzték. A természet adta takarmányokon; a rétek, legelők, ugarok füvén, gazán, az erdőkben lehullott makkon annyi jószágot tartottak, ahánynak éppen a jobbágyok és a közbirtokos földesurak állataival osztozva táplálék jutott, vagyis keveset. Az istállózó tartás első jelei mindazonáltal már az 1760-as években megjelentek, mégpedig a szarvasmarhák és a sertések egy részének gondozása terén. A szarvasmarha a mai ember számára elsősorban a tejelő tehén fogalmával azonos, az istállózás térhódításáig ez egyáltalán nem így volt; inkább igásállatnak, vagy hústermelő jószágnak tartották. A major szó eredetileg azt a körülkerített, tágas gazdasági udvart jelentette, ahol a szarvasmarhákat, lovakat, baromfiakat, esetleg az ólban hizlalt sertéseket tartották, a takarmányszénát és a gabonát tárolták. 1 SABB (Besztercebánya — Radvány) Koháry — Coburg es. lt. Birtokgazdálkodási ir. Füleki uradalom — Rationes provisorales et frumentariales 1711—1724. évekre vonatkozó iratai.
