Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Fontos alma: 1632: „Ao. 1632. Pozsonbul Karner Danieltül hozattam Öreg funtos almát" (Beckó, Pozsony. TörtTár. 1880. 774.) 1643: „Ao. 1643. Pozsonbul hozattam. . . Funtos almát." (Beckó, Pozsony, TörtTár. 1880. 774.) 1667: „Funtos alma, vagy öreg, mindenkinek egy-egy funtosnak kellene lenni, bor ízű" (Lippai 143.)

29 — Hegyes alma: 1590: Pomum turbinatum — Hegyes alma (SzikszF. 33.) 1611: Hegyes alma — Pomum turbinatum (MA. 8—9.) — Igen édes alma: 1590: Malum melapinum — Igen edes alma (SzikszF. 33.) 1611: Igen édes alma — Malum melapinum (MA. 9.) — Kemény alma: 1590: Pomum lapidosum — Kemény alma (SzikszF. 33.) — Kerekded alma: 1590: Malum orbiculatu — Kerekded alma (SzikszF. 33.) 1611: Kerekded alma — Malum orbiculatum (MA. 8—9.) — Kormos alma: 1667: „Ezekhez számlálhatni (ti. i. a téliekhez) azt az almát, melyeket a Fel-földön, Kormos almának hívnak: igen kemény alma, újig el-tart, kívül pettegetett imitt amott, mint-ha varas volna; jókora, jó leves, édes, borízű, kinél jobbat azon a földön nem igen tartanak." (Lippai 143.)

30 — Leány alma: 1643: „Szent Benedekről hozattam: Leány almát, be is otottam". (Beckó, TörtTár. 1880. 774.) 1667: „Leány alma, hosszúkás egy felől sárga, más felől piros bor izu." (Lippai 143.) — Leány-csecsü alma: 1590: Malum Orthomasticum- Leani czeczu alma (SzikszF. 33.) 1611: Leány czeczo alma — Malum orchosticu (MA. 8—9.)

31 — Mag nélkül való alma: 1590:.

Malum spadonium — Mag nekől való alma. (SzikszF. 33.)

32 29 „Nyári fontos, Pfund Apfel" Peklin, Sáros m. Első francia említése 1535-ből származik. Egész Európában elterjedt nyári rétes alma. Egy-egy példánya valóban eléri az egy fontot (0,56 kg). Részletesen lásd: Bogdán I-Geday G. 1971. 352.) „Font mértékű, mely ha előtétéi nélkül áll egy fontos vagy kb. egy fontot nyom. pl. ... Fontos alma." (CzF. 1864. 2 : 903.) 30 Kormos alma. . . „Barnás, érdes héjú almafaj. Nehutt: Koszos." (CzF. 1865. 3. 997.) Ezt nevezik később bőralmának, majd Parker Pepin-nek. 31 Inkább alakot, mint fajtát jelöl. A korai német irodalom sok fajtát jelöl ezzel. (Bogdán I-Geday G. 1971. 337.) 32 Feltehetően a Magotlan alma nem más, mint a Füzalma, ismert erdélyi fajta, melyet Berecki M. az 1870-es években termesztőjéről Orbai almának nevezett el. (Rapaics R. 1940. 87—91.)