Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

savanyú: ez is igen sokáig el-tart; de mind a kettő sem igen leves."

24 (Lippai 144.) — Boldog Asszony almája: 1667: „Boldog Asszony almája jó édes sárga: ez is tartós". (Lippai 143.) — Bonaburuttya: 1643: „Ao 1643. 14. April oltottam. . . Almafákba muskotalt, és boni brattyát.. ." (Beckó. TörtTár. 1880. 775.) 1667: „Bonaburuttya, két vagy három féle: Egyik apró csúcsos; másik kerekded, öregebb: harmadik jókora, á héja kivúl szürke, avagy barát szinű, az ize belől édesecske; de nem leves, csak hogy igen állandó gyümölcs és az úynal is tovább tart, és akkor gyakran megtöpörödik." (Lippai. 143.)

25 — Borízű alma: 1590: Pomum vinacaeum-Bor izó alma (SzikszF. 33.) 1594: „19 die Juli.. . Bor Izo almát.. . vettem." (Kolozsvár. SzT. 1 : 1014) 1611: Borizó alma — Pomum vinaceum. (MA. 8—9. — Bosznai alma: 1635: Bosznai alma (Körmöcbánya, Beckó, TörtTár. 1880. 774.)

26 1667: „Bosznai alma: őreg, éppen vőrős, kemény, jó leves, savanyú bor izű sokáig el-tart." (Lippai 144.)

27 — Budai öreg alma: 1635: Budai öreg alma. (Körmöcbánya, Beckó, TörtTár. 1880. 774.) — Darás alma: 1667: „Darás alma, a ki édes szabású" (Lippai 143.) — Eleve érő alma: 1590: Malum praecox-Eleve erő alma. (SzikszF. 33.)

28 1611: Eleve érő alma — Malum praecox. (MA. 8—9.) — Édes alma: 1591: „volt edes almánál Zabo Jánosnak egy darab Irtása." (SzT. 1978. Udvarhelyszék II. 550.) 1600: „Tacz Antal. . . atta... Simon Dombianal az edes Almanal walo feoldet." (SzT. 1978. Betlenfalva. Udvarhelyszék II. 550.) 1622: „... van az eklézsiában 3 alma fa... egyik. . . telelő édes almafa. (SzT. 1978. Malum; Sz D Mon. V. 120. IL 550.) 1668: „Egy Edes Alma fanal waghta le" (Sepsiszék, Háromszék m. Bogáts D. 29.) 24 A Balling alma német nyelvterületről ered: Türkischer Weinling, melyet Szikszai Fabricius Balázs borizü alma néven fordított. Németországban, Ausztriában az egyik legelterjedtebb fajta. A 19. sz. közepén Bálint, majd Entz Ferenc nyomán Török Bálint néven terjedt el. (Rapaics R. 1940. 197.) A hazánkban régről kedvelt fajtát a XX. században is sokfelé, még üzemi gyümölcsösökben is termesztették. Ma már csak ritkán, házikertben található. 25 Itáliai kormos almát neveznek így. A 19. században neve: Bonaprutti, Kormos Bonaprutti, puruttya. Olasz nyelvterületen megtaláljuk eredeti alakját Buonabrutta. Bőr (kormos) alma, csúnya, de jó. (Rapaics R. 1940. 194.) 26 Mednyanszky D. (1880.) szerint ez az almafajta a német Bosnaner név alatt, mint helyi specialitásnak ismerik. A leghíresebb alma a szlovákiai bányavárosokban. 27 Részletesen lásd Rapaics R. 1940. 107, 204, 206, 208—210. 28 Eleve = első, amelyik először érik.