Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Pintér János: A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és első évtizede
Salföld: Fodor Imre, Nagy Ferenc, Kis Károly Mindszentpál: Csóri István Zalagulács: Antal József Badacsony-Tomaj: Keresztes Ferenc, Kulcsár József, Kankó István, Karlótzki Ferenc, Mórocz András, Tóth Gábor, Ballá Ferenc, Herbert József, Borok Ferenc, Szabó Károly, Fehér József, Horváth Mihály, Sárközi Ágoston Tapolca: Horváth Péter, Hosszú János, Körmendi György, Körmendi Rafael Káptalan-Tóti: Varga Ferenc, Bertalan János, Wittmann János, Vireli Gábor Gyula-Keszi: Nóvák Miklós, Hajdú Vendel Szent-Antalja: Cseh Lajos, Bertalan Vince Szent-Jakabfa: Strancz József, Stahl József Rajtuk kívül már ott tartózkodott, szerződésének aláírására várva Veszprém megyéből a mencshelyi Kanalas József és az Almádiba való Fertig János, Zala megyéből a tapolcai Penke János, valamint Budavár községből Schnellpack Ádám és Kovács János. Akik a Balaton partjáról idejöttek, már eldöntötték, hogy ezen az ismertlen tájon kezdenek új életet. Hiszen mióta a filoxéra letarolta szülőhelyük szőlőit, a fennmaradásukat is alig-alig tudták biztosítani. Itt legalább a remény megmaradt. Azt is felmérték, hogy a 30 év egy fél emberöltő, és azt sokan meg sem érik, de legalább gyermekeik önálló szőlősgazdák lesznek, s a megélhetésük biztosítva lesz. A helvéciai telepesekkel kötött szerződés talán a legkeményebb volt a hasonló jellegűek között. A Szeged közelében lévő királyhalmi homokpusztát 5 és 10 holdas parcellákban adta el Ormódy Béla 30 illetve 60 forintért, s a vevőknek csak 5 forintot kellett a vételkor letenniük, a többit 12 év alatt törleszthették le. 21 Ugyancsak Ormódy a pusztamérgesi 300 holdas telepen az állandó bérmunkásoknak szoba-konyhás lakást, s 600 négyszögöles telket adott. 22 A nagy szőlőtelepeken általában szakmányosok, vagy summások dolgoztak, de például Klábertelepen — az állandó munkások mellett — általában a szőlő nyitástól szüretig szerződtettek napszámosokat, más mezőgazdasági munkáknál általában magasabb bérért és természetbeni járandóságokért. 23 Szőlőtelepítés és -termesztés Helvécia gazdálkodásáról kevés forrásanyaggal rendelkezünk, ezért folyamatosan nem tudjuk ismertetni az ott folytatott munkálatokat. Az egyes jelentésekből, feljegyzésekből azonban bepillantást nyerhetünk az egykori telepesek úttörő munkájába. A homoki szőlőtelepítést általában megelőzte a talaj elegyengetése, a planírozás. Wéber rengeteg deszkapallót hozatott Helvéciára, mert a talicskák különben kerékagyig süppedtek volna a laza homokba. Talicskát, lapátot, ásót használtak, a homoktalajon leginkább gazdaságos homokgyalut azonban nem. Pedig Miklós21 FÜR L. 1983. 63. p. 22 BÖRCSÖK V. 1970. 103. p. 23 BENDE L. 1929. és MMgMA IV. 178. Weiner Fülöp: „A klábertelepi szőlőgazdaság története" c. kézirata alapján.
